Az épületegyüttes egy szabálytalan, nyújtott négyszög alakú telken helyezkedik el, a mai Őrjárat utca – Adria u. – Pestújhelyi út – Neptun u. által határolt területen. Az épületek a több mint 7 hektáros parkosított telken belül szabadon állnak. Az épületegyüttes központi tömbjei szecessziós stílusban épültek 1903 és 1904 között, tervezőjük Baumgartner Sándor (1864-1928) volt. Eredetileg 8 épületből állt: igazgatósági épület, női szociális pavilon, férfi szociális pavilon, inszociális pavilon, tuberkolotikus pavilon, konyha, ravatalozó, istálló kocsiszínnel és tűzoltószertár. A gyógyintézmény eredetileg jómódú betegek számára épült, luxus kivitelben.

1912-től az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár Munkáskórháza volt. A gyógyítások középpontjába az ipari foglalkozásból eredő betegségek és sérülések gyógyítása és rehabilitáció került, amely akkor Magyarországon egyedülálló volt. 1913-ban sebészet, belgyógyászat, ipari megbetegedések osztálya, nőgyógyászat, fülészet, ideggyógyászat, szemészet működött az épületekben, összesen 280 ággyal, abban az évben 1527 beteget kezeltek. A létesítmény korszerű infrastrukturális adottságokkal rendelkezett: saját központi fűtési és világítási hálózata volt, konyhakertészet, sertéshízlaló és dísznövénykertészet is működött. 1918-ban az Országos Pénztár megvásárolta az addig bérelt kórházat.

1919-ben bővítették: 80 ággyal működő tüdőosztályt alakítottak ki az egyik földszintes épületre való emelet-ráépítéssel. 1920-1921 körül már nagyobb műszaki átalakítást is kellett végeztetni – a napi működés mellett. Ekkor az ágyszámot 360-re bővítették, kiépítették a vízvezetéket (a MÁV Istvántelki Főműhely telepéről leágaztatva) és a csatornázást, az elavult fűtési rendszert korszerűsítették, mosógépeket, fertőtlenítőket, tűzvédelmi berendezéseket szereztek be. A jó szakmai működési feltételekhez azonban állandó zsúfoltság járult, folyamatos pótágyazás vált szükségessé. Ezért az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár úgy döntött, új kórházat építtet. 1927-től az újonnan megépült Uzsoki utcai kórház átvette az osztályok többségét, illetve az idegosztály betegeit Balatonkenesére helyezték át. A Pestújhelyi Kórházban a tbc-s betegek gyógykezelése lett a fő gyógyászati irányultság. 1928-tól neve is megváltozott: az OTI dr. Vass József Munkáskórháza lett, 450 ágy férőhellyel.

1936-ra épült fel „Nővérszálló” épülete: Molnár Farkas – Fischer József tervei alapján, a mai Adria u. – Pestújhelyi út sarkán. A földszint plusz kétemeletes, lapostetős épület a Bauhaus stílus egyik legkiemelkedőbb hazai példája. A földszinten öt, másfél szobás altiszti lakás volt található, ezek mindegyike nagy, a parkra nyíló terasszal is rendelkezett. Az emeleten 14-14 kétágyas szoba volt az egyedülálló dolgozóknak, ezekhez közös vizesblokk, teakonyha és étkező. A lépcsőház fordulóinál minden szinten kétszobás tisztségviselői lakásokat alakítottak ki.

A jó működési körülményeket igazolja az is, hogy 1945-ben a Szovjetúnió Déli Hadseregcsoportja kisajátította a kórházat. Zárt, hadi objektumnak minősülő, központi „poliklinikaként” hasznosították. Az egykori Niedermann-szanatórium ismét a gyógyítás egyik speciális ágazatának lett a képviselője, a Magyarországon állomásozó szovjet haderő egészségügyi kiszolgálása lett az új feladata. A területen újabb 9 épületet építettek fel, ezek közt volt kórházi célú is, valamint lakóház, nővérszálló, tiszti klub, posta, szabadtéri színpad – és földalatti alagutakkal összekötött bunkerek.

1980 után még egy nagyobb építkezésre került sor, akkor még szintúgy moszkvai megrendelésre: ekkor készült el az ötszintes sebészeti tömb. Tervezői Tomay Tamás és Varga Levente, átadása: 1985-ben volt. Az új, speciálisan kórházi célokra tervezett, korszerű épületben az akkori legmodernebb orvosi felszerelések kerültek beszerelésre. Maga az épület 138 méter hosszú, 38 méter széles, és öt szintes. A középső közlekedőblokkból két oldalsó átriumba juthatunk el. Ezek aljában kis szökőkutak csobogtak, tetejükön órákkal. Az átriumos terek minkét épületfélben két funkciót kötöttek össze: az egyik oldalon voltak a betegszobák, a másikon a diagnosztikai helyiségek: rendelők, laborok, műtők stb.

A szovjet csapatok Magyarországról történt kivonásakor egy működő és komplex gyógyítási centrum volt még itt. Akkoriban szóba került az egészségügyi intézmény részleges privatizációja, illetve magyar-orosz vegyesvállalat formájában történő működtetése is. Sajnos a megegyezés azonban nem született meg, ezért az 1991-1993 közötti időszakban a legkorszerűbb, drága berendezéseket leszerelték és Oroszországba vitték. Az épület hasznosításának ügyében még tulajdonjog kérdését sem sikerült megoldani két évtizeden át.

2014 óta a pestújhelyi kórház tulajdonosa Budapest XV. kerület Önkormányzata. Az épületek rekonstrukciója megkezdődött, de a gyógyítási komplexum jövőbeni hasznosításának kérdése nem oldódott meg. 2005 óta nyolc épülete műemlék: a bejárati épület, az egykori női- és férfi szociális pavilonok, a női- és férfi inszociális pavilonok épületei, a konyha és kápolna, a ravatalozó, és az egykori személyzeti ház.

Források:

• Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Budapest, 1974. vonatkozó részei ld. Tárgymutató
• Deák Sándor – Németi Elemér: Pestújhely ezüstkönyve 1910-1935. Pestújhely, 1935. p. 103-111.
• Rakssányi Elemér: Pestujhely község monografiája. 1910-1935. Tapolca, 1936. p. 163-164.
• Az O. T. I. pestújhelyi munkáskórházának személyzeti háza. Tér és Forma 1937. 1. szám p. 15-18.http://epiteszforum.hu/az-elhagyott-korhaz
• Az elfeledett Észak-Pesti Kórház – Fővárosi Blog (https://fovarosi.blog.hu/2013/05/23/az_elfeledett_eszak-pesti_korhaz)
• Értéktár – Észak-pesti Kórház (https://www.bpxv.hu/ertektar-eszak-pesti-korhaz)

A Észak-pesti Kórház bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóház + patika, („Gyógyszertár a Megváltóhoz”)
• Eredeti funkció: lakóház+patika („Gyógyszertár a Megváltóhoz”)
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1890 körül
• Patikaalapítás éve: 1891

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Városrészeket összekötő utak

A Gyógyszertár a Megváltóhoz bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A következő jelentős mérföldkő 1970-ben volt, amikor az új egészségügyi intézmény, azaz a Szakorvosi Rendelőintézet (Rákos út 77/a) alapkő elhelyezése megtörtént, melyet végül 1972 tavaszán adtak át az ellátásra szorulók számára (Kárpáti, 1974). Ezt az intézményt a későbbiekben Rákos úti szakrendelőnek, vagy SZTK-nak hívták.  Az épületet 2017-ben újították fel, mely után 2018. február 13-án ünnepélyes keretek között Dr. Vass László Egészségügyi Intézményre kereszteltek át, és ennek keretében a rendelő bejáratánál elhelyeztek egy domborműves emléktáblát is a névadó orvosról (ittlakunk.hu, 2018).

Források:

• ittlakunk.hu (2018) ‘Új nevet kapott a rendelő’, 15.kerulet.ittlakunk.hu, 14 February. Available at: https://15.kerulet.ittlakunk.hu/egeszseg/180214/uj-nevet-kapott-rendelo (Accessed: 5 November 2021).
• Kárpáti, E. (1974) ‘A szocialista egészségügy’, in Dr. Czoma, L. (ed.) Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Budapest: XV. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága, pp. 539–553.

A Dr. Vass László Egészségügyi Intézmény bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A MÁV-telep fénykorában város volt a városban, rendelkezett saját piaccal, óvodával és iskolával, orvosi ellátással illetve saját csendőrséggel is. A MÁV tartotta karban az épületeket, fizette az orvost, a fogorvost és a telep gondnokát (Arlett, 2017). A gondnoknak járt szolgálati lakás is egy a Kiscelli Múzeumban található archív fénykép alapján, melynek homlokzata szinte teljesen megegyezik a jelenlegi Mentő utca 8-as szám alatt található épületével. A két homlokzat hasonlósága alapján arra a következtetésre jutottam, hogy miután megszűnt a gondnoksági szerepkör a telepen (MÁV-tól való elszakadás időszaka?) az épületbe költözhetett a már említett mentőállomás, melyről jól beazonosítható archív képek készültek.

A történet azonban itt még nem ér véget, mivel a mentőállomás 2012-ben átköltözött az Őrjárat utcába, ezt követően pedig az épület több éven keresztül üresen állt. Ez a helyzet változott meg pár évvel ezelőtt, mivel elbontották a telken lévő kiegészítő építményeket, majd teljesen felújították az eredeti épületet, mely jelenleg társasházként funkcionál.

Forrás:

Arlett, Annamária. „Településképi Arculati Kézikönyv – Bp. XV. ker.” Budapesti Városvédő Egyesület, 2017. augusztus 21., https://varosvedo.hu/2017/08/21/telepuleskepi-arculati-kezikonyv-bp-xv-ker/.

A MÁV-telepi mentőállomás bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.