A Széchenyi-telepi Sanatorium 1904-ben kezdte meg működését Rákospalota külterületén, a Pótlék-dűlő mellett. Első igazgatójának dr. Niedermann Gyula (1839-1910) elme- és ideggyógyászt nevezték ki, aki korábban 1884-1899 között a lipótmezei Országos Tébolyda igazgatója is volt. Munkásságának egyik alappillére az ápoltak számára az emberhez méltó körülmények és bánásmód megkövetelése, és a munkaterápia alkalmazása.
Az épületegyüttes egy szabálytalan, nyújtott négyszög alakú telken helyezkedik el, a mai Őrjárat utca – Adria u. – Pestújhelyi út – Neptun u. által határolt területen. Az épületek a több mint 7 hektáros parkosított telken belül szabadon állnak. Az épületegyüttes központi tömbjei szecessziós stílusban épültek 1903 és 1904 között, tervezőjük Baumgartner Sándor (1864-1928) volt. Eredetileg 8 épületből állt: igazgatósági épület, női szociális pavilon, férfi szociális pavilon, inszociális pavilon, tuberkolotikus pavilon, konyha, ravatalozó, istálló kocsiszínnel és tűzoltószertár. A gyógyintézmény eredetileg jómódú betegek számára épült, luxus kivitelben.
1912-től az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár Munkáskórháza volt. A gyógyítások középpontjába az ipari foglalkozásból eredő betegségek és sérülések gyógyítása és rehabilitáció került, amely akkor Magyarországon egyedülálló volt. 1913-ban sebészet, belgyógyászat, ipari megbetegedések osztálya, nőgyógyászat, fülészet, ideggyógyászat, szemészet működött az épületekben, összesen 280 ággyal, abban az évben 1527 beteget kezeltek. A létesítmény korszerű infrastrukturális adottságokkal rendelkezett: saját központi fűtési és világítási hálózata volt, konyhakertészet, sertéshízlaló és dísznövénykertészet is működött. 1918-ban az Országos Pénztár megvásárolta az addig bérelt kórházat.
1919-ben bővítették: 80 ággyal működő tüdőosztályt alakítottak ki az egyik földszintes épületre való emelet-ráépítéssel. 1920-1921 körül már nagyobb műszaki átalakítást is kellett végeztetni – a napi működés mellett. Ekkor az ágyszámot 360-re bővítették, kiépítették a vízvezetéket (a MÁV Istvántelki Főműhely telepéről leágaztatva) és a csatornázást, az elavult fűtési rendszert korszerűsítették, mosógépeket, fertőtlenítőket, tűzvédelmi berendezéseket szereztek be. A jó szakmai működési feltételekhez azonban állandó zsúfoltság járult, folyamatos pótágyazás vált szükségessé. Ezért az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár úgy döntött, új kórházat építtet. 1927-től az újonnan megépült Uzsoki utcai kórház átvette az osztályok többségét, illetve az idegosztály betegeit Balatonkenesére helyezték át. A Pestújhelyi Kórházban a tbc-s betegek gyógykezelése lett a fő gyógyászati irányultság. 1928-tól neve is megváltozott: az OTI dr. Vass József Munkáskórháza lett, 450 ágy férőhellyel.
1936-ra épült fel „Nővérszálló” épülete: Molnár Farkas – Fischer József tervei alapján, a mai Adria u. – Pestújhelyi út sarkán. A földszint plusz kétemeletes, lapostetős épület a Bauhaus stílus egyik legkiemelkedőbb hazai példája. A földszinten öt, másfél szobás altiszti lakás volt található, ezek mindegyike nagy, a parkra nyíló terasszal is rendelkezett. Az emeleten 14-14 kétágyas szoba volt az egyedülálló dolgozóknak, ezekhez közös vizesblokk, teakonyha és étkező. A lépcsőház fordulóinál minden szinten kétszobás tisztségviselői lakásokat alakítottak ki.
A jó működési körülményeket igazolja az is, hogy 1945-ben a Szovjetúnió Déli Hadseregcsoportja kisajátította a kórházat. Zárt, hadi objektumnak minősülő, központi „poliklinikaként” hasznosították. Az egykori Niedermann-szanatórium ismét a gyógyítás egyik speciális ágazatának lett a képviselője, a Magyarországon állomásozó szovjet haderő egészségügyi kiszolgálása lett az új feladata. A területen újabb 9 épületet építettek fel, ezek közt volt kórházi célú is, valamint lakóház, nővérszálló, tiszti klub, posta, szabadtéri színpad – és földalatti alagutakkal összekötött bunkerek.
1980 után még egy nagyobb építkezésre került sor, akkor még szintúgy moszkvai megrendelésre: ekkor készült el az ötszintes sebészeti tömb. Tervezői Tomay Tamás és Varga Levente, átadása: 1985-ben volt. Az új, speciálisan kórházi célokra tervezett, korszerű épületben az akkori legmodernebb orvosi felszerelések kerültek beszerelésre. Maga az épület 138 méter hosszú, 38 méter széles, és öt szintes. A középső közlekedőblokkból két oldalsó átriumba juthatunk el. Ezek aljában kis szökőkutak csobogtak, tetejükön órákkal. Az átriumos terek minkét épületfélben két funkciót kötöttek össze: az egyik oldalon voltak a betegszobák, a másikon a diagnosztikai helyiségek: rendelők, laborok, műtők stb.
A szovjet csapatok Magyarországról történt kivonásakor egy működő és komplex gyógyítási centrum volt még itt. Akkoriban szóba került az egészségügyi intézmény részleges privatizációja, illetve magyar-orosz vegyesvállalat formájában történő működtetése is. Sajnos a megegyezés azonban nem született meg, ezért az 1991-1993 közötti időszakban a legkorszerűbb, drága berendezéseket leszerelték és Oroszországba vitték. Az épület hasznosításának ügyében még tulajdonjog kérdését sem sikerült megoldani két évtizeden át.
2014 óta a pestújhelyi kórház tulajdonosa Budapest XV. kerület Önkormányzata. Az épületek rekonstrukciója megkezdődött, de a gyógyítási komplexum jövőbeni hasznosításának kérdése nem oldódott meg. 2005 óta nyolc épülete műemlék: a bejárati épület, az egykori női- és férfi szociális pavilonok, a női- és férfi inszociális pavilonok épületei, a konyha és kápolna, a ravatalozó, és az egykori személyzeti ház.
Források:
- Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Budapest, 1974. vonatkozó részei ld. Tárgymutató
- Deák Sándor – Németi Elemér: Pestújhely ezüstkönyve 1910-1935. Pestújhely, 1935. p. 103-111.
- Rakssányi Elemér: Pestujhely község monografiája. 1910-1935. Tapolca, 1936. p. 163-164.
- Az O. T. I. pestújhelyi munkáskórházának személyzeti háza. Tér és Forma 1937. 1. szám p. 15-18.http://epiteszforum.hu/az-elhagyott-korhaz
- Az elfeledett Észak-Pesti Kórház – Fővárosi Blog (https://fovarosi.blog.hu/2013/05/23/az_elfeledett_eszak-pesti_korhaz)
- Értéktár – Észak-pesti Kórház (https://www.bpxv.hu/ertektar-eszak-pesti-korhaz)
