A Magyar Hírlap 1972-04-06 napján, csütörtökön megjelent számában a harmadik oldalon olvasható:

„Szerdán este az újpalotai Dózsa György Gimnáziumban ünnepi külsőségek között emlékeztek meg Dózsa György születésének 500. évfordulójáról. Az ünnepélyen mintegy 700 Vendég hallgatta meg a nagy parasztvezér életét idéző zenés irodalmi összeállítást. Ezt követően a gimnázium előtti téren 200 fáklyás gyűrűjében avatták fel Kiss István szobrászművész alkotását, Dózsa bronzból készült mellszobrát.”

Forrás:

• köztérkép.hu (https://www.kozterkep.hu/9047/dozsa-gyorgy)
• Arcanum.hu / Magyar Hírlap (https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarHirlap_1972_04/?query=%20%20%C3%BAjpalota%20szobor%20avat%C3%A1s&pg=46&layout=s)

A Dózsa György bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Az emlékoszlopon a következő felirat olvasható: „Wágner Manó / 1857-1929 / Rákospalota díszpolgára / kormánytanácsos / A Wágner Manó Nyilvános Reálgimnázium tulajdonos – igazgatója emlékére / Állíttatta a XV. kerületi Önkormányzat és a Dózsa György Gimnázium, 2001 március 15-én”

Wágner Manó (1857–1929)

A sziléziai Liebenthalban született. 14 éves korában költözik szüleivel Budapestre. A családi hagyományokhoz híven a tanári pályára készült.

1877-ben a budapesti tanítóképzőt elvégezve szerzett képesítést. Már ebben az évben negyedi Szabó Alajos 4 osztályos elemi iskolájában tanított németet és történelmet. 1888-ban szerezte meg a polgári iskolai oklevelet. 1888-91 között bölcsészetet hallgatott a Budapesti Tudományegyetemen.

1889. augusztus 17-én házasságot kötött negyedi Szabó Gizella Arankával. 1892 áprilisában vette át apósától a gimnázium vezetését, majd fontos szerepet vállalt Rákospalota közéletében: Pest megye törvényhatósági bizottságának tagja, városi képviselő, a város tanügyi és társadalmi életének egyik vezető embere, elnöke a Rákospalotai Katholikus Körnek, valamint a rákospalotai tűzoltóság megalapításában is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

1924. november 27-én kormányfőtanácsosi címet kapott, majd 1927-ben új iskola építését határozta el, és a rákospalotai polgármester javasolta az építési kölcsön megadását. 1929-ben Rákospalota díszpolgáraként hunyt el.

Forrás:

• http://www.dgyg.hu/konyvtar/dk/wagner.html

A Wágner Manó emlékoszlop bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Az 1956-ot megelőző időszakban halmozódó feszültséget hivatott megjeleníteni az emlékmű alapja, mely egy a földből kiemelkedő, 6 méter átmérőjű gömbszelet. Ebből az erőt hordozó közegből „robban ki” a 6 méter magas obeliszk. Az obeliszk tetején található maga a szobor, mely egy 3 méter magas bronz szászló. Ez a címerétől fosztott zászló, a hullámzó, testén átlőtt felvonuló tömeg a forradalom és résztvevőinek egybeolvasztott nem mindennapi emléke.

Forrás:

• köztérkép.hu (https://www.kozterkep.hu/21196/lobogas)

A Lobogás bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A szobor elején a következő felirat olvasható: „Zbigniew Herbert / 1924-1998 / lengyel költő”

A szobor két oldalán egy idézetet olvashatunk el magyarul és lengyelül: „Kezünket kinyújtva / állunk a határon / s a levegőből roppant zsinórt / fonunk nektek testvérek”

Zbigniew Herbert (1924-1998)

„Lengyel költő, esszéista, drámaíró, rádiójáték-író és moralista. A modern lengyel költészet egyik legismertebb és leggyakrabban fordított alakja, a magyar-lengyel barátság képviselője, egyúttal Közép-Európa népei közös szabadságvágyának, a kommunizmus elleni közös küzdelmének is megjelenítője.” (Jónás Ágnes)

Forrás:

• Jónás Ágnes: Szoboravatás 1956 tiszteletére / XV. média (https://tst.xvmedia.hu/szoboravatas-1956-tiszteletere/)

A Zbigniew Herbert bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A szobor elején a következő felirat olvasható: „Hannah Arendt / 1906-1975 / filozófus”

A szobor két oldalán egy idézetet olvashatunk el magyarul és angolul: „A magyar forradalom lángoló fényén… kívül nincs igazi fényünk”

Hannah Arendt (1906-1975)

„Német zsidó származású amerikai filozófus, politikai filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója. A második világháború alatt az Egyesült Államokban lelt menedékre. A gondolkodó nagyon pontosan fejtette ki, miért totalitárius rendszer a kommunizmus, s hogy miért volt akkora jelentősége a magyar felkelésnek: az egyetemes egyéni és politikai szabadság védelmének.” (Jónás Ágnes)

Forrás:

• köztérkép.hu (https://www.kozterkep.hu/29203/hannah-arendt)
• Jónás Ágnes: Szoboravatás 1956 tiszteletére / XV. média (https://tst.xvmedia.hu/szoboravatas-1956-tiszteletere/)

A Hannah Arendt bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A szobor elején a következő felirat olvasható: „Albert Camus / 1913-1960 / Nobel -díjas író / filozófus / Ember / Louis Germain-nek örök hálánk!”

A szobor két oldalán egy idézetet olvashatunk el magyarul és franciául: „A Magyarok vére / »A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a Magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.« / Albert Camus 1957”

Forrás:

• https://15.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/140313/francia-iro-filozofus-szobra-kerulhet-rakospalotai-56-os-emlekmuhoz

A Albert Camus bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Forrás:

• Buza Péter: Palotai tegnapok

A Feszület (Magyarok Nagyasszonya templom) bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Monolitikus felépítésű, valójában három kőtömbből kifaragott 3 méteres nagyságú félalak. A szobor alulról feleféle növekvő részletezettséggel van kifaragva, míg alul csak durva vonássokkal érzékelteti a művész Kossuth körvonalát, addig deréktól fölfelé aprólékos művészi finomsággal munkálta ki a részleteket. A szobor elején a következő felirat olvasható: „Kossuth”. Eredetileg kovácsoltvas kerítés vette körül az emlékművet, amit az évek során elbontottak. Az 1908. október 18-i avatóünnepség vendége volt a kormányzó miniszter fia, Kossuth Ferenc is. Fontos megjegyezni, hogy ez volt az országban az ötvenötödik Kossuth-szobor.

Forrás:

• köztérkép.hu (https://www.kozterkep.hu/8888/kossuth-lajos-mellszobor#)
• Buza Péter: Palotai tegnapok

A Kossuth Lajos-mellszobor bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Karácsony Benő (1888-1904)

„Jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1914-ig ügyvédi irodákban dolgozott, majd az I. világháború után kolozsvári ügyvéd. 1924-ben Marosvásárhelyen jelent meg Tavaszi balladák c. novelláskötete, az 1923–24-es évadban játszotta a kolozsvári színház Válás után c. színművét. Fiával együtt a nyilasterror áldozata lett. Írásaiban az erdélyi kisvárosok különc figuráinak eltorzult életét mutatta be. A polgári társadalmat az erkölcsi elvek alapján bírálta.” (Arcanum/Magyar életrajzi lexikon)

Forrás:

• Buza Péter: Palotai tegnapok
• Arcanum/Magyar életrajzi lexikon/Karácsony Benő (https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/karacsony-beno-761D3/)

A Karácsony Benő emlékkő bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A 2016-os kopjafa hátulján ez olvasható: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára állíttatta a XV. kerületi Önkormányzat. 2016.10.23.”

„Kronológiailag vizsgálva a legelsőnél máris gondban érezheti magát a kérdéssel foglalkozó: 1990-2004 között a »központi«, önkormányzati megemlékezések, ünnepségek kizárólag a Karácsony Benő parkban voltak. Ugyanakkor az a kopjafa, amelyiknél mindezek történtek nem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, tiszteletére állíttatott: 1990. május 9., tehát a »Győzelem napja«, a II. világháború európai küzdelmeit lezáró fegyverszünet volt az az apropó, aminek kapcsán elhelyezték a téren. Erről árulkodik a vésett felirat is a kopjafa egyik lapján.” (Németh Gábor)

Forrás:

• Németh Gábor: ’56-os emlékhelyek kerületünkben (Helyem, Házam, Palotám – 1. évf. 1. sz. (2015. november) http://epa.oszk.hu/03100/03105/00001/pdf/EPA03105_helyem_hazam_palotam_2015_1_030-033.pdf)

A 56-os kopjafa bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.