Az épületegyüttes egy szabálytalan, nyújtott négyszög alakú telken helyezkedik el, a mai Őrjárat utca – Adria u. – Pestújhelyi út – Neptun u. által határolt területen. Az épületek a több mint 7 hektáros parkosított telken belül szabadon állnak. Az épületegyüttes központi tömbjei szecessziós stílusban épültek 1903 és 1904 között, tervezőjük Baumgartner Sándor (1864-1928) volt. Eredetileg 8 épületből állt: igazgatósági épület, női szociális pavilon, férfi szociális pavilon, inszociális pavilon, tuberkolotikus pavilon, konyha, ravatalozó, istálló kocsiszínnel és tűzoltószertár. A gyógyintézmény eredetileg jómódú betegek számára épült, luxus kivitelben.

1912-től az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár Munkáskórháza volt. A gyógyítások középpontjába az ipari foglalkozásból eredő betegségek és sérülések gyógyítása és rehabilitáció került, amely akkor Magyarországon egyedülálló volt. 1913-ban sebészet, belgyógyászat, ipari megbetegedések osztálya, nőgyógyászat, fülészet, ideggyógyászat, szemészet működött az épületekben, összesen 280 ággyal, abban az évben 1527 beteget kezeltek. A létesítmény korszerű infrastrukturális adottságokkal rendelkezett: saját központi fűtési és világítási hálózata volt, konyhakertészet, sertéshízlaló és dísznövénykertészet is működött. 1918-ban az Országos Pénztár megvásárolta az addig bérelt kórházat.

1919-ben bővítették: 80 ággyal működő tüdőosztályt alakítottak ki az egyik földszintes épületre való emelet-ráépítéssel. 1920-1921 körül már nagyobb műszaki átalakítást is kellett végeztetni – a napi működés mellett. Ekkor az ágyszámot 360-re bővítették, kiépítették a vízvezetéket (a MÁV Istvántelki Főműhely telepéről leágaztatva) és a csatornázást, az elavult fűtési rendszert korszerűsítették, mosógépeket, fertőtlenítőket, tűzvédelmi berendezéseket szereztek be. A jó szakmai működési feltételekhez azonban állandó zsúfoltság járult, folyamatos pótágyazás vált szükségessé. Ezért az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár úgy döntött, új kórházat építtet. 1927-től az újonnan megépült Uzsoki utcai kórház átvette az osztályok többségét, illetve az idegosztály betegeit Balatonkenesére helyezték át. A Pestújhelyi Kórházban a tbc-s betegek gyógykezelése lett a fő gyógyászati irányultság. 1928-tól neve is megváltozott: az OTI dr. Vass József Munkáskórháza lett, 450 ágy férőhellyel.

1936-ra épült fel „Nővérszálló” épülete: Molnár Farkas – Fischer József tervei alapján, a mai Adria u. – Pestújhelyi út sarkán. A földszint plusz kétemeletes, lapostetős épület a Bauhaus stílus egyik legkiemelkedőbb hazai példája. A földszinten öt, másfél szobás altiszti lakás volt található, ezek mindegyike nagy, a parkra nyíló terasszal is rendelkezett. Az emeleten 14-14 kétágyas szoba volt az egyedülálló dolgozóknak, ezekhez közös vizesblokk, teakonyha és étkező. A lépcsőház fordulóinál minden szinten kétszobás tisztségviselői lakásokat alakítottak ki.

A jó működési körülményeket igazolja az is, hogy 1945-ben a Szovjetúnió Déli Hadseregcsoportja kisajátította a kórházat. Zárt, hadi objektumnak minősülő, központi „poliklinikaként” hasznosították. Az egykori Niedermann-szanatórium ismét a gyógyítás egyik speciális ágazatának lett a képviselője, a Magyarországon állomásozó szovjet haderő egészségügyi kiszolgálása lett az új feladata. A területen újabb 9 épületet építettek fel, ezek közt volt kórházi célú is, valamint lakóház, nővérszálló, tiszti klub, posta, szabadtéri színpad – és földalatti alagutakkal összekötött bunkerek.

1980 után még egy nagyobb építkezésre került sor, akkor még szintúgy moszkvai megrendelésre: ekkor készült el az ötszintes sebészeti tömb. Tervezői Tomay Tamás és Varga Levente, átadása: 1985-ben volt. Az új, speciálisan kórházi célokra tervezett, korszerű épületben az akkori legmodernebb orvosi felszerelések kerültek beszerelésre. Maga az épület 138 méter hosszú, 38 méter széles, és öt szintes. A középső közlekedőblokkból két oldalsó átriumba juthatunk el. Ezek aljában kis szökőkutak csobogtak, tetejükön órákkal. Az átriumos terek minkét épületfélben két funkciót kötöttek össze: az egyik oldalon voltak a betegszobák, a másikon a diagnosztikai helyiségek: rendelők, laborok, műtők stb.

A szovjet csapatok Magyarországról történt kivonásakor egy működő és komplex gyógyítási centrum volt még itt. Akkoriban szóba került az egészségügyi intézmény részleges privatizációja, illetve magyar-orosz vegyesvállalat formájában történő működtetése is. Sajnos a megegyezés azonban nem született meg, ezért az 1991-1993 közötti időszakban a legkorszerűbb, drága berendezéseket leszerelték és Oroszországba vitték. Az épület hasznosításának ügyében még tulajdonjog kérdését sem sikerült megoldani két évtizeden át.

2014 óta a pestújhelyi kórház tulajdonosa Budapest XV. kerület Önkormányzata. Az épületek rekonstrukciója megkezdődött, de a gyógyítási komplexum jövőbeni hasznosításának kérdése nem oldódott meg. 2005 óta nyolc épülete műemlék: a bejárati épület, az egykori női- és férfi szociális pavilonok, a női- és férfi inszociális pavilonok épületei, a konyha és kápolna, a ravatalozó, és az egykori személyzeti ház.

Források:

• Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Budapest, 1974. vonatkozó részei ld. Tárgymutató
• Deák Sándor – Németi Elemér: Pestújhely ezüstkönyve 1910-1935. Pestújhely, 1935. p. 103-111.
• Rakssányi Elemér: Pestujhely község monografiája. 1910-1935. Tapolca, 1936. p. 163-164.
• Az O. T. I. pestújhelyi munkáskórházának személyzeti háza. Tér és Forma 1937. 1. szám p. 15-18.http://epiteszforum.hu/az-elhagyott-korhaz
• Az elfeledett Észak-Pesti Kórház – Fővárosi Blog (https://fovarosi.blog.hu/2013/05/23/az_elfeledett_eszak-pesti_korhaz)
• Értéktár – Észak-pesti Kórház (https://www.bpxv.hu/ertektar-eszak-pesti-korhaz)

A Észak-pesti Kórház bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

1920-ban egy új üzemrész épült, majd 1925-ben a telepeket átvette a Hutter-féle tőkés társaság, s a gyár a Hutter Szappangyár Olajipari Rt. nevet vette fel. 1930-ban újabb tőkeösszevonás eredményeként Hutter és Level Rt. Lett a neve. 1932-ben újabb üzemrészekkel bővült a gyár, majd 1942-ben margaringyár is létesült. A gyár vezette be elsőként hazánkban a szappanalapú mosóporok, és súrolóporok gyártását. 1945-ben, a háború befejezésével az Olajgyár termelése szinte azonnal beindult. Első megrendelő a Vörös Hadsereg volt, aki fizetségként a dolgozókat élelmiszerrel és fűtőanyaggal látta el.

1946-ban fejeződött be a 13 emeletes, cellás rendszerű olajosmag-tároló siló, 500 vagon befogadóképességgel. Ekkor már az ország olaj és margarinszükségletének 63%-át a gyár állította elő. A margarin mellett keményítőt, gyertya alapanyagot, mosóport, étolajat gyártottak. 1948-ban államosították a gyárat, az első munkásigazgató Szente Ferenc volt, a dolgozók száma pedig 850 fő. Alig valamivel az államosítás előtt történt egy súlyos baleset a gyárban: 1947. november 25-én hajnalban az úgynevezett extrakciós üzemben hatalmas robbanás történt, kilométerekkel odébb is lehetett hallani a detonáció hangját. A szalagcsöveken átpréselt olajosmagvak ugyanis különböző gőzöket és gázokat bocsátanak ki, melyek különösen robbanásveszélyessé teszik a gyártási folyamatot. A robbanásnak egy halálos áldozata volt, és öten súlyosan megégtek.

1958-tól új termékekkel álltak elő: Liga margarin, Lucullus étolaj, Rapid gyorsmosópor, Ideál finommosópor, Tip tisztítószer. 1964-ben a gyár neve Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalat lett.

1992-ben a gyár az olasz Cereol Rt.-hez került, pontosabban az olajmagfeldolgozó, étolajfinomító és palackozó üzem. 1996-ban vásárolta ki a Cereolból az Unilever a palotai termelés maradékát. 2006-ra az Unilevernek négy magyarországi gyára maradt: ezek között található a rákospalotai üzem, ahol margarin- és dresszinggyártás folyt, majd ezeket a tevékenységeket külföldre vitte a tulajdonos, ami a Rákospalotai Növényolajgyár végleges bezárását jelentette.

Az üzem területe 2006 óta üresen áll a Horváth Mihály u. 2. sz. alatt, jelenleg biztonsági szolgálat vigyázza. A Rákospalota múltjához tartozó, helyi védettséggel rendelkező Növényolajgyár a városképet meghatározó, építészetileg is különleges, ipartörténetileg is egyedülálló épületekből áll. A messziről, Rákospalota szinte minden pontjáról jól látható 13 emeletes siló Rákospalota jelképének tekinthető a templomtornyok mellett.

Forrás:

• Perczel Anna: A XV. kerület építészeti öröksége. 2012.
• Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Szerk.: dr. Czoma László.  Budapest, 1974.
• Értéktár – Rákospalotai Növényolajgyár (https://www.bpxv.hu/ertektar-novenyolajgyar)
• Rátonyi Gábor Tamás: A Rákospalotai Növényolajgyár története (https://bpxv.blog.hu/2012/09/26/a_rakospalotai_novenyolajgyar_tortenete)

A Rákospalotai Növényolajgyár bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóház
• Eredeti funkció: lakóház
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1930-as évek

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Kertváros

A Károlyi Sándor út 14. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóház
• Eredeti funkció: lakóház
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1930-as évek

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Kertváros

A Csákó utca 8. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóház
• Eredeti funkció: lakóház gyógyszertárral
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1930-as évek

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Kertváros

A Platán utca 1. – Géza fejedelem tér 8. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóház
• Eredeti funkció: lakóház
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1930-as évek

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Kertváros

A Csákó utca 18. – Platán utca 8. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóépület
• Eredeti funkció: lakóépület
• Építész:
• Építtető:
• Építés éve: 1970-es évek

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Kertváros

A Platán utca 11. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóház
• Eredeti funkció: lakóház
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1930-as évek

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Kertváros

A Platán utca 15. – Győztes utca 16. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóépület
• Eredeti funkció: lakóépület
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1930-as évek

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Kertváros

A Platán utca 17. – Győztes utca 15. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Egyéb információk (Perczel, 2010):

• Jelenlegi funkció: lakóépület
• Eredeti funkció: lakóépület
• Építész: –
• Építtető: –
• Építés éve: 1860 körül

Forrás:

• Perczel Anna: Rákospalota – Pestújhely építészeti értékei (védelmi javaslat – tervezet, 2010): Régi Fóti út (Öregfalu, családi házas terület)

A Régi Fóti út 42. bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.