Az emléktáblán a következő felirat olvasható: „»Uramnak udvara vagyok. / Nagy csöndje bennem lépdel.« / (VP) / Ebben a házban élt és alkotott / Vasadi Péter / (1926-2017) / Kossuth-díjas költő, esszéíró / a Nemzet Művésze, / 1951-től haláláig. / Állíttatta a / Petőfi Irodalmi Múzeum / 2020-ban.”

A Vasadi Péter emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A 1956-os emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Az emléktábla alján pedig egy Petőfi idézetet is olvashatunk:

„Haza és szabadság, ez a két szó, melyet
Elöször tanuljon dajkától a gyermek.
És ha a csatában a halál eléri,
Utószor e két szót mondja ki a férfi.”

A 1848-1849 emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Bartók Béla életrajz (1881-1945)

Bartók Béla 1881. március 25-én született a bánsági. Iskolaigazgató édesapja több hangszeren játszott, tanítónő édesanyjától ötéves korától tanult zongorázni. Kilencévesen már komponált, két év múlva nyilvános koncerten adta elő szerzeményeit. Zenei tanulmányait 1894-ben Pozsonyban kezdte meg, 1899-től a budapesti Zeneakadémia növendéke volt.

Zenéjét kezdetben heves elutasítás fogadta, 1911-ben írott egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát játszhatatlannak minősítették. 1917-ben viszont nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát, egy évvel később pedig az átdolgozott A kékszakállú herceg várát. Harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin kölni premierje 1926-ban botrányba fulladt, a hazai bemutatót pedig már nem érte meg.

Bartók Béla 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban, hazahozott hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra. 1935-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagja, 1948-ban az elsők között kapta meg – posztumusz – a Kossuth-díjat.

Forrás:

• https://www.bpxv.hu/hirek/emlektabla-bartok-belanak
• https://archivum.mtva.hu/stories/Bartok-Bela

A Bartók Béla emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Batthyány Lajos életrajz (1807-1849)

Az ország egyik legrégibb és leggazdagabb családjának sarjaként született. Az 1840-es évek közepétől a főrendi ellenzék elismert vezetője, 1847-től pedig ő volt az ellenzéki párt elnöke. 1848. március 17-én István nádor miniszterelnökké nevezte ki.

A magyar alkotmányosság érdekében radikális lépésekre is kész, de csak a törvényesség betartásával és betartatásával. 1848. szeptember 11-én lemondott, mert úgy látta, hogy az áprilisi törvények szellemében már nem lehet megoldani Ausztria és Magyarország konfliktusát. 1849. január 8-án letartóztatták és hadbíróság elé állították, ahol kötél általi halálra ítélték. Batthyány a kivégzés módját megalázónak találta, ezért a felesége, Zichy Antónia által becsempészett tőrrel, a kivégzés előtti éjszaka öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt.

A tőrrel nyakon szúrta magát, ezért az akasztás lehetetlenné vált. A helyi parancsnok saját hatáskörben golyó általi halálra ítélte. Kivégzésekor a gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez Jäger, éljen a haza!”

Forrás:

• https://oktober6.kormany.hu/grof-batthyany-lajos

A Batthyány Lajos emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Beller Imre életrajz (1845-1895)

1884.május 1-jén került Rákospalotára szervező lelkésznek. Áldozatos munkáját elismerve a váci püspök 1893. szeptember 29-től plébániai rangra emelte Rákospalotát és a község első plébánosának a szervező lelkészt nevezte ki. Rákospalotán először a plébánia megszervezését, majd a fejlődő település nagytemplomának felépítését tartotta legfőbb céljának. Ez utóbbi nagy álmának csak a megalapozására futotta, korai halála megakadályozta műve befejezését, 50 éves korában hunyt el, papi működésének 26. évében.

A templomépítés anyagi bázisát magánvagyonával teremtette meg amikor szülei halála után értékesítette azok birtokát és felvásárolta Rákospalota határának egy részét. Két új iskolát is alapított három-három teremmel.

Forrás:

• BPXV.hu (https://www.bpxv.hu/diszpolgarok/beller-imre)

A Beller Imre emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Czabán Samu életrajz (1878-1942)

Czabán Samu pedagógus, a századforduló után kibontakozó szocialista tanítómozgalom egyik vezető alakja. Tanítói oklevelét 1897-ben szerezte, majd 1912-ben az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnökévé választották. Belépett a szociáldemokrata pártba, követelte többek között a felekezeti és községi iskolák államosítását, viszont 1914-ben elbocsátották állásából.

Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom kitörése után a közoktatásügyi minisztériumban kapott állást, majd a Tanácsköztársaság idején a bp.-i III. kerületi munkástanács elnöke, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja, a Közoktatásügyi Népbiztosságon az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek osztályvezetője lett. Az ellenforradalom után bebörtönözték.

1921-ben Csehszlovákiába emigrált, Beregszászon telepedett le. Tanítói működése mellett 1933-tól 1936-ig szerkesztette az Új Korszak című antifasiszta tanügyi lapot és Samu bácsi álnéven a Jó Barátom Kis könyvtárát. 1938-ban újra megfosztották állástól, majd Kárpát-Ukrajna magyar megszállása után fogságba vetették. Hosszas szenvedések közepette hunyt el 1942-ben, cellájában.

Forrás:

• Arcanum (https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/c-cs-74E9A/czaban-samu-75056/)

A Czabán Samu emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Harsányi Kálmán életrajz (1876-1929)

Harsányi Kálmán költő, író, színikritikus Mezőkövesden született 1876-ban. Az 1890-es években a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, de két félév után 1896-ban állami szolgálatba lépett. A központi állampénztárban volt pénzügyi tanácsos. 1923-ban a Nemzeti Színházban bemutatták Ellák c. történeti tragédiáját, amely 1924-ben Vojnich-díjat kapott.

Tagja volt 1909-től a Petőfi Társ.-nak. A Magyarság belső munkatársa és színikritikusa. Konzervatív szemléletű lírikus. Jelentősek Calderon-, Balzac-, Dickens-, Maeterlinck-fordításai. Versei különböző szépirodalmi lapokban jelentek meg.

Forrás:

• Arcanum – Harsányi Kálmán (https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/h-75B54/harsanyi-kalman-75C70/)

A Harsányi Kálmán emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Szőcs Áron életrajz (1879-1956)

1945. februárjában dr. Szőcs József polgármester nyugdíjazása után Szőcs Áront választották polgármesternek. Személyében gazdag várospolitikai tapasztalattal rendelkező ember került a város élére. Tevékenysége pozitív irányba vitte előre a demokratikus átalakulás és újjáépítés ügyét. Várospolitikai célkitűzései a háborús maradványok eltüntetése, Pestújhelyen járdaépítés, parkosítás, óvodák, bölcsődék, közutak építése, Rákospalotán vízvezeték építése, közutak, gyalogjárdák hibáinak javítása, illetve építése, parkosítás, közvilágítás fejlesztése. Rákospalotán elkészült az első 10 km-es vízvezeték.

Forrás:

• BPXV.hu (https://www.bpxv.hu/diszpolgarok/szocs-aron)

A Szőcs Áron emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Dr. Szőcs József életrajz (1892-1964)

1892-ben született Rákospalotán egy tízgyermekes családban. 1910-ben a Wágner Manó Nyilvános Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi diplomát 1918-ban szerzett a Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. Az I. világháborúban súlyosan megsebesült, 15 hónapi fogság után csererokkantként térhetett haza.

A diploma megszerzése után Rákospalotán a Községházán töltött be egyre magasabb hivatali állásokat. 1936. június 10-én a közgyűlés polgármesterré választotta. Ezt a tisztséget 1945. március 1-ig töltötte be.

Dr. Szőcs József negyedszázadon keresztül köztisztviselőként, illetve polgármesterként szolgálta Rákospalotát.  Különösen sokat tett Rákospalota infrastruktúrájának kiépítéséért, a városi vízvezeték- és csatornarendszer megteremtéséért. Közhivatali tisztségei mellett a helyi közélet más területein is aktív szerepet vállalt, számos egyesületben, civil szervezetben tevékenykedett elnökként.

Forrás:

• BPXV.hu (https://www.bpxv.hu/diszpolgarok/dr-szocs-jozsef)

A Dr. Szőcs József emléktábla bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.