„Előkertben álló, az utca beépítésébe illeszkedő korai falusias jellegű, középtornyos, egyhajós templom. Telkét gróf Károlyi István adományozta a hitközségnek. A részben még ma is romantikus jegyeket viselő templomhoz (pld. a torony ívsoros párkánya), később 1875-ben épült a szervesen hozzá kapcsolódó földszintes paplak, majd ezután a másik oldalon, szimmetrikusan újabb földszintes szárny kialakítására került sor. Valószínűleg ekkor kapta a két oldalszárny a ma látható szecessziós jellegű homlokzatdíszítést. A belső tér egyszerű, síkmennyezetű, hangulatos. A toronyban a 3 harang közül a legkisebb 1802-ben készült.” (Perczel Anna)

Forrás:

• Perczel Anna: Védett és védelemre javasolt templomok (védelmi javaslat – tervezet)
• Buza Péter: Palotai tegnapok, Rákospalota, 1995, p.164, 166,

A Rákospalotai Evangélikus Egyházközség Kistemploma bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

„A várostól kapott telken, az evangélikus és a református templomokkal egy sorban, előkertes elhelyezéssel, a tervezett, de soha meg nem valósult városközpont területén, földszintes házak közül emelkedik ki a tömegalakításában egyrészt modern, másrészt román katedrálisokra is emlékeztető, díszítésében a szecesszió és a historizmus keverékét hordozó zsinagóga.

A földszintet a szecesszióra jellemző rusztikus kőlábazat határozza meg. Felette a homlokzat neoromán jellegű ablaknyílásokkal tagolt. A bejárati részt a homlokzat síkjából rizalitszerűen kiemelkedő két csonka torony fog közre, melyeket a háború előtt egy-egy óriási menóra díszített. Ahogy a menóra és más zsidó szimbólumok, például a rózsaablak fölötti kőtábla, úgy az egykori rusztikus kőlábazatú hullámzó vonalú kerítés sincs már meg.

A belső teret födém teszi teljesen tönkre, a tórafülkéből csak egy egyszerű bemélyedés maradt. Csodával határos módon a színes üvegablakokból még látni egyet-kettőt. A zsinagóga alsó szintjén könyvraktár van, felső szintjén két oldalt, a színes üvegablakok alatti hosszú termekben könyvrestaurátorok dolgoznak.” (Perczel Anna)

Forrás:

• Perczel Anna: Védett és védelemre javasolt templomok (védelmi javaslat – tervezet)
• Buza Péter: Palotai tegnapok, Rákospalota, 1995, p. 70-71, 169

A Rákospalotai zsinagóga bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Forrás:

• Perczel Anna: Védett és védelemre javasolt templomok (védelmi javaslat – tervezet)
• Buza Péter: Palotai tegnapok, Rákospalota, 1995, p. 169
• Rákospalota-Óvárosi Református gyülekezet / Történet (https://www.rpovaros.hu/node/18)

A Református imaház bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A templom terveivel és kivitelezésével kapcsolatban a Magyar Út-ban (1941. 12. szám) a következőket olvashatjuk: „Pestkörnyék egyik legnagyobb egyházközsége templomépítésre szánta el magát. A pályázaton első helyen beérkezett tervezőnek szívügye volt a magyar református templomstílus kialakítása. Az egyházközség lelkésze Angliában tanult s az angol-gót templomok emléke nosztalgiává sűrűsödött benne. Angliai fényképekkel, sajátkezű vázlatokkal befolyásolta a tervezőt, aki ellenállt, ameddig tudott, de a tizedik vázlattervnél már beadta a derekát. Így azután felépült a magyar főváros tövében, a magyar vallás egyházának gótikus temploma. Természetesen 1940-ben, Magyarországon, egy református egyházközség filléreiből gótikát csinálni nem lehet. Ehhez pénz, kő- és középkor szükséges. Ebből a templomból nem lehetett egyéb, mint fából vaskarika. A tervező meggyőződés és őszinte lelkesedés nélkül dolgozott a templomon évekig, s valahányszor ceruzát vett a kezébe meg kellett alkudnia meggyőződésével, építőművészeti hitvallásával. Megtehette volna azt is, hogy a megbízást visszaadja, de ugyanakkor pályaváltoztatásra is el kellett volna határoznia magát, – mert az építész mégis csak abból él, hogy épít.”

Forrás:

• Perczel Anna: Védett és védelemre javasolt templomok (védelmi javaslat – tervezet)
• Rákospalota-Óvárosi Református gyülekezet / Történet (https://www.rpovaros.hu/node/18)

A Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség temploma bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A mai templom a korábbi 14. századi gótikus épület átépítést tükrözi, alaprajzában: a nyújtott négyszögű hajóhoz annál keskenyebb, sokszögzáródású, támpillér nélküli szentély tartozik. A templom a török időkben, amikor a falu pusztává vált egy időre, erősen megrongálódott. A falu a 17. század végétől újratelepült, az igen nagy számú reformátusság mellett katolikus jobbágyok is érkeztek, a néhány év múlva már a tisztán katolikus lakossággal benépesült Dunakeszi plébániája illetékességi köréhez csatolták. A híveknek oda kellett át járniuk misére. Ezért került előtérbe a romos templom sorsa.

Az újjáépítésre 1735-ben került sor. Az alaprajzot megtartották, a hajót és a szentélyt nyomott fiókos donga-boltozattal fedték, a hajó déli oldalába három, a szentély déli és keleti oldalába pedig egy-egy szegment íves barokk ablakot vágtak és kisméretű sekrestyét építettek. A népies ízű barokk berendezésből megmaradt a szószék erősen átfestett állapotban és a főoltár menzája a tabernákulummal, kétoldalt egy-egy kürtöt tartó angyallal, középen a provinciális jellegű Szentháromság főoltárképpel. A templom toronya végül csak 1807-ben készült el.

1830-as években új, kőből épült oltármensa készült, az összes tartozékokkal, amely fölé új oltárképet helyeztek és az orgonát is javították. Amikor 1884-ben Palota önálló lelkészség lett, az istentiszteletek bemutatására továbbra is ez a kis templom szolgált. A nagytemplom felépülte óta e kis műemlék templom a Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébániához tartozik. 1970-ben és 1972-ben folytatott régészeti kutatást környékén Melis Katalin. 1985-ben történt az épületen komoly statikai vizsgálat, mert falai repedeztek. Ekkor épült körülötte az Énekes utcai lakótelep és komoly földmunkák folytak környezetében. A templomot 2005-ben újították fel utoljára.

Forrás:

• http://www.rakospalotaifoplebania.hu/foplebania_ket_temploma

A Szentháromság Templom bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A hívek számának folyamatos növekedésével egyre szűkebbé vált a régi templom, mígnem a 20. század elején felvetődött egy új, nagyobb templom építésének ötlete. Ennek terveit László György és Szalkay Jenő készítette el, alapkőletétele pedig 1936-ban volt. Építése öt évig tartott. Kovács Sándor püspök 1941. december 21-én szentelte fel. Építésének költségeit nagyrészt a hívek adományaiból fedezték. Az épület az időközben kitört második világháború során nem szenvedett el komolyabb károkat.

Alaprajza négyzetes, sarkain egy-egy (összesen négy) toronnyal, amik közül a homlokzatiak sokkal magasabbak a hátsó kettőnél. Az előcsarnok dór oszlopos, míg a beltér gyakorlatilag egészét egyetlen kupola fedi be. A központos elrendezés, a vasbeton, mint építőanyag használata, valamint a kupolalezárás, ami a tornyokon is ismétlődik mind modern építészeti jellegét erősítik, míg a bejárati oszlopsor antikizálni igyekszik. A nagyszabású épületbe hosszú, vékony ablakokon keresztül tör be a fény, valamint a kupola tetején kialakított „lámpáson” át, ami összességében roppant világossá teszi.

Forrás:

• https://rakospalota.lutheran.hu/rolunk/nagytemplom

A Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A körzetben 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével. 1889-ben Templomépítő Bizottság alakul. Beller Imre 1000 osztrák forinttal és számtalan előkészítési munkával megalapítja a Beller-alapítványt az új templom építésére. További munkája eredménye, hogy 1891. augusztus 2-án egy népgyűlésen megszavazták az új templom megépítését. 1893. szeptember 29-én Schuster Konstantin (1817-1899) váci megyés püspök plébániai rangra emelte az egyházközséget, melynek plébánosává Beller Imrét nevezte ki.

1896. október 25-én a templomépítő bizottság végül Balassa Ernő építész terveit és költségvetését fogadta el és nyújtotta be a püspökségnek elfogadásra, ami november 11-én meg is történt. Az alapkőletételre még ebben az évben, december 10-én sor is került. 1897. május 26-án építési szerződést kötöttek Kronfusz Mátyás és Sturm Károly építési vállalkozókkal a kőművesmunkákra, Brunovszky Ferenc lakatos mesterrel pedig a lakatos és kovács munkákra.

A templom és az oltár felszentelésére 1900. június 29-én került sor, de a teljes felépülésre még további kilenc évet kellett várni. A Fő út mentén a templomhoz épült paplakba 1902-ben tudott beköltözni a plébános. Az épület 1909-re készült el teljesen. A freskókat Linek Lajos, a szobrászmunkákat Frank Kálmán, míg az oltárokat, a szószéket és a gyóntatószékeket Komáromy Lajos készítette el. A befejezett templomot végül Hanauer Árpád István váci megyés püspök is megáldotta 1928-ban.

A plébánia a második világháborúban komolyan megrongálódott, de helyreállították. 1989-ben a külső és a belső festést is megújították, 2020 őszétől pedig egy újabb felújítás következett.

Forrás:

• http://www.rakospalotaifoplebania.hu/foplebania_ket_temploma

A Budapest-Rákospalota Magyarok Nagyasszonya Templom bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

„Az épületet Csaba Rezső tervezte, a tömegformálásra jellemző tömörség és a könnyen áttekinthető szerkesztési mód már itt is megjelenik, csak úgy, mint a sajátos ismertetőjegyének számító hármas boglyaív kapuzat, felette ezúttal egy kerek rózsaablak. Mindez a templom nyeregtetős tömegéhez csatlakozó oromzatos kapuépítményen jelenik meg. Ettől balra, a bejárat mellett egy alacsony, hengeres testű lépcsőtorony (az ún. Szabó-torony) van, az épület jobb hátsó sarkához pedig egy magasabb, csúcsos süvegű harangtorony (az ún. Hajdú-torony) kapcsolódik. Az erdélyi fatornyok sziluettjét követő masszív testén csak résablakok vannak. A galéria csak sarkain áttört, vízszintes tagolását sávdíszek adják. Már külső megformálása is, a nyugodt arányú tömegével, nyílásainak alakjával, tornyai megjelenésével a „magyaros” stílus tipikus példája, de ugyanez igaz a templombelsőre is.” (Hegedűs Lóránt Gézáné, 2020).

„A 400 ülőhelyes templom bejárata felett van a karzat, vele szemben pedig a liturgikus tér, amely a hosszházhoz képest kissé keskenyebb kialakítású. Az efelett lévő, „u” alakú, faszerkezetű karzatot teljes egészében az orgona foglalja el. A szószék a karzat két szárát a földszinten összekötő díszes fafaragványhoz csatlakozik, mellette pedig a mózesszékek vannak. Az úrasztala a református templomoknál megszokott kerek alak helyett itt téglatest formájú. A templom véghomlokzatán két keskeny ablaksáv ad fényt, az oldalhomlokzatokon 3-3 magas, egyedi ívű ablak sorakozik. A templom mennyezete vasbetongerendarács födémű, mely tartószerkezet függőleges felületeit és a liturgikus tér feletti kazettákat virágdíszes ornamentika borítja.”(Hegedűs Lóránt Gézáné, 2020).

Forrás:

Hegedűs Lóránt Gézáné (2020) ‘BESZÉLŐ TEMPLOMOK’. Available at: https://nka.meszorg.hu/wp-content/uploads/2020/09/hegedus_lorant_gezane_beszelo_temlomok.pdf (Accessed: 6 November 2021).

A Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség – Magyar Sáfárság Templom bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Annak ellenére, hogy az összejöveteli helyiség Pestújhelyen volt, a rákospalotai testvérek létszáma lett meghatározó, 1930 végére már a gyülekezet 2/3-a rákospalotai volt. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy az eddig egy bérházban működő kis gyülekezet imaházat építsen, és mivel a tagság nagyobb része Rákospalotán lakott, itt szerettek volna építkezni. A pestújhelyi testvérek ezt azonban nem fogadták el, így 1931. január 26-án a Rákospalotán lakó testvérek kiszakadtak Pestújhelyről és kibérelték a Gábor Áron utca 138. számú házban levő üzlethelyiséget, melyet imateremmé alakítottak át. Ezzel a lépéssel pedig megalakították a Rákospalotai Baptista Gyülekezetet Lant Emil, az akkor már lelkipásztorrá fölavatott testvér vezetésével. A megalakulás idején még csak 16 tagja volt a gyülekezetnek, 1937-re viszont már több mint 100 főt számlált, sőt a második világháború végére elérte a 145 fős tetőpontot is. Az 50-es években azonban visszaesett a létszám, egyelőre ma sem éri el a száz körüli taglétszámot (www.baptistak.hu).

Rákospalotán eleinte 45-50 ülőhelyes helyiséget béreltek, ez azonban kicsinek bizonyult. Ezért 1933. júniusában megvásárolta a gyülekezet a mostani imaház területét, a Kinizsi utca 86. alatti telket, amelyen akkor egy kis ház állt. Ezt az épületet tatarozták, berendezték és már 1933 novemberében 120 ülőhelyes imateremben ünnepeltek. A gyülekezet első meghívott lelki munkása Szabó László testvér volt, aki először evangélistaként, később felavatott lelkipásztorként tevékenykedett a gyülekezetben. Pár év múlva már ez az imaterem is kicsinek bizonyult, ezért a gyülekezet elhatározta, hogy az üresen álló utcai frontra imaházat építenek, amely 1937-ben készült el Marosi Béla vezetésével. A felépült imaházukat 1937. október 2-án nyitották meg (www.xvb.hu).

Az épület a XV. kerület védett épületei közé tartozik. A két világháború közötti modern építészetet képviselő modern templom toronykialakítása a Városmajori és a Pasaréti templomok megoldására emlékeztet, azok szerényebb változata (www.xvb.hu)

Források:

• Történetünk! (no date) Rákospalotai Baptista Gyülekezet. Available at: http://www.baptistak.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=13:a-mult&catid=3:ismertet&Itemid=4 (Accessed: 4 November 2021).
• www.xvb.hu (no date) ‘“Helytörténet Két Keréken” Kalandozások a XV. kerületben’. Available at: http://www.xvb.hu/ (Accessed: 4 November 2021).

A Rákospalotai Baptista Gyülekezet bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A tervrajzok, melyeket Csaba Rezső építészmérnök-tervező készített, alapján az épület-komplexum egy templomból, és a hozzácsatlakozó lelkészlakásból, illetve gyülekezeti házból állt volna eredetileg. A templom alapkő letétele 1939. június 11-én volt, majd az építkezés során jelentős anyagi támogatást kapott a gyülekezettől, illetve az akkori Kultuszminisztérium és a MÁV is támogatta a munkálatokat. A templomot végül 1944.április 16-án szentelték fel Dr. Ravasz László püspök, valamint Benkő István esperes részvételével (Mojzes, 2007).

A kétszintes épület egy nagy és egy kis harangtoronnyal épült meg, a nagytorony pedig 26 méter magas. Az alsó szinten gyülekezeti terem, illetve színpadterem épült, míg a templomszintet két szimmetrikusan épített lépcsősorral lehet elérni (Templomlátogatás és bringás kerülettúra is vár az örökségnapokon, 2018). Maga a templomtér 100 négyzetméteres, jellegzetessége a torony alján kívül körbefutó, erdélyi stílusú nyitott tornác (Mojzes, 2007).

Források:

• Arlett, A. (2017) ‘Településképi Arculati Kézikönyv – Bp. XV. ker.’, Budapesti Városvédő Egyesület. Available at: https://varosvedo.hu/2017/08/21/telepuleskepi-arculati-kezikonyv-bp-xv-ker/ (Accessed: 30 October 2021).
• Mojzes, I. (ed.) (2007) ‘MÁV-telepi Ősrákosi Református Templom’, in 100 éves a rákospalotai Máv-telep. Budapest: Rákospalotai Múzeum, pp. 28–33.
• Templomlátogatás és bringás kerülettúra is vár az örökségnapokon (2018) 15.kerulet.ittlakunk.hu. Available at: https://15.kerulet.ittlakunk.hu/kultura-szabadido/180912/templomlatogatas-es-bringas-kerulettura-var-az-oroksegnapokon (Accessed: 30 October 2021).

A MÁV-telepi Ősrákosi Református Templom bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.