A Széchenyi tér közepén, szabad térségen, fákkal körülvéve áll a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt neoromán stílusú főplébánia templom, melyet Balassa Ernő tervezett. A Főplébániához tartozik a Kossuth Lajos utcában, a lakótelep panelházai között megbúvó kis barokk templom, amely Palota középkori egyházát rejti magában.

A körzetben 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével. 1889-ben Templomépítő Bizottság alakul. Beller Imre 1000 osztrák forinttal és számtalan előkészítési munkával megalapítja a Beller-alapítványt az új templom építésére. További munkája eredménye, hogy 1891. augusztus 2-án egy népgyűlésen megszavazták az új templom megépítését. 1893. szeptember 29-én Schuster Konstantin (1817-1899) váci megyés püspök plébániai rangra emelte az egyházközséget, melynek plébánosává Beller Imrét nevezte ki.

1896. október 25-én a templomépítő bizottság végül Balassa Ernő építész terveit és költségvetését fogadta el és nyújtotta be a püspökségnek elfogadásra, ami november 11-én meg is történt. Az alapkőletételre még ebben az évben, december 10-én sor is került. 1897. május 26-án építési szerződést kötöttek Kronfusz Mátyás és Sturm Károly építési vállalkozókkal a kőművesmunkákra, Brunovszky Ferenc lakatos mesterrel pedig a lakatos és kovács munkákra.

A templom és az oltár felszentelésére 1900. június 29-én került sor, de a teljes felépülésre még további kilenc évet kellett várni. A Fő út mentén a templomhoz épült paplakba 1902-ben tudott beköltözni a plébános. Az épület 1909-re készült el teljesen. A freskókat Linek Lajos, a szobrászmunkákat Frank Kálmán, míg az oltárokat, a szószéket és a gyóntatószékeket Komáromy Lajos készítette el. A befejezett templomot végül Hanauer Árpád István váci megyés püspök is megáldotta 1928-ban.

A plébánia a második világháborúban komolyan megrongálódott, de helyreállították. 1989-ben a külső és a belső festést is megújították, 2020 őszétől pedig egy újabb felújítás következett.

Forrás:

Kategória: Templom