Rákospalota újvárosi részén, azaz a Szentmihályi úttól délre lévő területen kialakuló és folyamatosan gyarapodó református közösség 1933-ban vált ki az óvárosi gyülekezetből, ezzel megalapítva a Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközséget. Már a kiválás előtti időszakban felmerült egy új templom építésének gondolata, melynek alapkőletételére végül 1933. június 18-án került sor Kovács J. István szolgálatával. A Magyar Sáfárság Templomát 1936. március 29-én szentelték fel, az ünnepségen dr. Ravasz László püspök hirdette az igét. A sáfárság fogalma azokra az Istentől nyert szellemi és lelki kincsekre vonatkozik, melyet népünk teremtettségében megnyert, és amelyekkel a trianoni békediktátum hazánkat megcsonkító fájdalmas korszakában különösen is nagy gonddal kell gazdálkodnunk. (Hegedűs Lóránt Gézáné, 2020).
„Az épületet Csaba Rezső tervezte, a tömegformálásra jellemző tömörség és a könnyen áttekinthető szerkesztési mód már itt is megjelenik, csak úgy, mint a sajátos ismertetőjegyének számító hármas boglyaív kapuzat, felette ezúttal egy kerek rózsaablak. Mindez a templom nyeregtetős tömegéhez csatlakozó oromzatos kapuépítményen jelenik meg. Ettől balra, a bejárat mellett egy alacsony, hengeres testű lépcsőtorony (az ún. Szabó-torony) van, az épület jobb hátsó sarkához pedig egy magasabb, csúcsos süvegű harangtorony (az ún. Hajdú-torony) kapcsolódik. Az erdélyi fatornyok sziluettjét követő masszív testén csak résablakok vannak. A galéria csak sarkain áttört, vízszintes tagolását sávdíszek adják. Már külső megformálása is, a nyugodt arányú tömegével, nyílásainak alakjával, tornyai megjelenésével a „magyaros” stílus tipikus példája, de ugyanez igaz a templombelsőre is.” (Hegedűs Lóránt Gézáné, 2020).
„A 400 ülőhelyes templom bejárata felett van a karzat, vele szemben pedig a liturgikus tér, amely a hosszházhoz képest kissé keskenyebb kialakítású. Az efelett lévő, „u” alakú, faszerkezetű karzatot teljes egészében az orgona foglalja el. A szószék a karzat két szárát a földszinten összekötő díszes fafaragványhoz csatlakozik, mellette pedig a mózesszékek vannak. Az úrasztala a református templomoknál megszokott kerek alak helyett itt téglatest formájú. A templom véghomlokzatán két keskeny ablaksáv ad fényt, az oldalhomlokzatokon 3-3 magas, egyedi ívű ablak sorakozik. A templom mennyezete vasbetongerendarács födémű, mely tartószerkezet függőleges felületeit és a liturgikus tér feletti kazettákat virágdíszes ornamentika borítja.”(Hegedűs Lóránt Gézáné, 2020).
Forrás:
Hegedűs Lóránt Gézáné (2020) ‘BESZÉLŐ TEMPLOMOK’. Available at: https://nka.meszorg.hu/wp-content/uploads/2020/09/hegedus_lorant_gezane_beszelo_temlomok.pdf (Accessed: 6 November 2021).
