A Csokonai Kulturális Központ a kerület közművelődésének szereplőit fogja össze (például: múzeum, közösségi házak). Az épület az Eötvös utca 64-66. szám alatt található, az intézmény beceneve pedig az, hogy „Csoki”. Magát az épületet 1912-ben építették, ezen belül a Csokonai Kulturális Központot pedig nagyjából 1954-ben alapíthatták (Rátonyi, 2015).
A Rákospalotai Ipartestület 1893-ban alakult, székházuk pedig 1912-re épült fel, melyet Nagy János tervezett. Ez a régi épület mindmáig a XV. kerület legreprezentatívabb kulturális és a szórakoztató funkciót ellátó épületeinek egyike maradt, hiszen az ipartestületek az iparos érdekvédelem és képzés feladatain túl minden településen jelentős közművelődési szerepet is betöltöttek. 1948-ban az ipartestületeket feloszlatták, székházaikat államosították. Ugyanerre a sorsra jutott az Eötvös utcai épület is, ami évekig hivatalok és irodák helyszíne volt csupán. 1951-ben a XV. Kerületi Tanács a pestújhelyi József Attila utcai ipartestületi székházat jelölte ki a közművelődés kerületi székhelyévé, 1953-ban pedig már Rákospalotán is létre kívántak hozni egy kulturális központot (Rátonyi, 2015).
A Csokonai alapításának pontos dátuma nem ismert, mivel az eredeti alapító okiratok, vélhetően az 1956-os forradalom eseményei alatt elvesztek. 1958-ban ugyan újra kikérte az akkori igazgató a hatósági működési engedélyeket, de azok már az 1958-as dátum feltüntetésével készültek el, annak ellenére, hogy ebben az időben már évek óta működött az intézmény. Az alapítás időpontja mellett az is kérdéses, hogy miért épp Csokonai Vitéz Mihály lett a névadó, hiszen a debreceni költőnek nem volt köze a kerülethez. Egy feltételezés szerint a költő halálának 150. évfordulója alkalmából vette fel az intézmény a Csokonai nevet 1955-ben, azonban a Vitéz kifejezés nem volt politikailag korrekt az ’50-es években, így azt kihagyták a hivatalos megnevezésből. Továbbá azt feltételezhetjük, hogy inkább csak a vezetéknevet használták, hogy ne bonyolódjanak bele valamilyen névértelmezési vagy átkeresztelési szituációba (Rátonyi, 2015).
A Csokonai Művelődési Ház alapításának legvalószínűbb időpontja 1954, a névadásé pedig 1956 januárja. Az Eötvös utcai épületben 1959-ig még egy hadkiegészítő parancsnokság is működött, mely nehézségeket okozott a kulturális feladatok ellátásában. A parancsnokság mellett két további nehezítő tényező is volt, az egyik, hogy az épület fűtése korszerűtlen volt és nem is működött rendesen, a másik pedig, hogy a két kerületi kultúrház egy székkészlettel működött, így a székek nagy ütemben amortizálódtak. A sok ’50-es évekbeli felújítás és fűtési kísérletek egyetlen eredménye az lett, hogy 1960-ban tűz ütött ki a színpadon, mely miatt a tűzoltóság megtiltotta a színházterem használatát, ezért 1960-ban egy újabb, immár sokadik felújítás-korszerűsítás kezdődött (Rátonyi, 2015).
A Csokonaiban 1968-ban saját nyomdát alakítottak ki, ami a mai napig működik, így a művelődési ház és az intézményhálózat számos kiadványa (brosúrák, könyvek) helyben készülnek. 1970-re a Csokonait ismét fel kellett újítani: elavult a színpadi technika, a fűtésrendszer pedig még mindig nem tudta telente 10-12 foknál melegebbre fűteni az épületet. Azonban ugyanekkorra vált a kerület másik kultúrháza életveszélyes állapotúvá, s mivel nem volt elegendő pénz mindkét épület felújtására, így a Csokonait ismét felújították, a másik helyszínt pedig bezárták (Rátonyi, 2015).
A ’80-as években országszerte ismertté tette a Csokonait a számítógépes klub, ami még a PC-k megjelenése előtti, a Commodore- és Spectrum gépek idejében szerveződött. A klub lehetőséget teremtett a számítógépek használói számára a személyes találkozásokra, programcserére, szakmai tapasztalatok átadására. Az 1990-es évek közepéig, az internet elterjedéséig és a szerzői jogok erőteljesebb érvényesüléséig tartott a klub fénykora, nemritkán százakat mozgatva meg egy-egy nagyobb rendezvényen (Rátonyi, 2015).
2015. április 1-től a kerület kulturális és a sport- szabadidős intézményhálózatát egyesítették, a Csokonai Művelődési Központ neve Csokonai Kulturális és Sportközpontra változott. Alig három évvel később, 2018. július 1-től a sportintézményeket ismét leválasztották, hozzácsatolták a Nyitott Ajtók Együttműködési Irodát, és az intézmény neve pedig Csokonai Kulturális Központ lett (Wikipédia, 2021).
Források:
- Rátonyi, G. (2015) ‘A Csokonai Művelődési Ház története a rendszerváltásig’, 9 February. Available at: https://bpxv.blog.hu/2015/02/09/csokonai_muvelodesi_kozpont_eotvos_utca_rakospalota (Accessed: 13 November 2021).
- Wikipédia (2021) Csokonai Kulturális Központ, hu.wikipedia.org. Available at: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokonai_Kultur%C3%A1lis_K%C3%B6zpont#cite_note-1 (Accessed: 13 November 2021).