A Juhos utca 28. szám alatt álló templom építését 1855-ben fejezték be, a paplaki oldalszárnyat 1875-ben adták át, a másik oldalszárnyat pedig 1910 körül. Az építtető a rákospalotai Evangélikus Egyházközség megbízásából Simon Pál tanító volt. Jelenleg templomként, paplakként és szeretetotthonként is működik az épület. „Előkertben álló, az utca beépítésébe illeszkedő Bővebben……
A Régi Fóti út 77-es szám alatt található az egykori zsinagóga, melyet 2022-ben még az Országos Széchenyi könyvtár raktáraként és restaurátor műhelyeként működtettek. Az építkezést 1926-ban fejezték be, az építész Feith Mihály, a kivitelező pedig Feith Gábor volt. Az építtető a rákospalotai zsidó hitközség nevében Duschinszky Mihály rabbi volt. „A Bővebben……
A Régi Fóti úton az evangélikus templom és az egykori zsinagóga közötti várostól kapott telekre épült fel Rákospalota gyönyörű téglaburkolatú, összetett, tagolt tömegű, neoromán jellegű református imaháza, melyben a később felépült Kossuth utcai templom felavatása után már csak társas összejöveteleket tartanak. Az imaház érdekessége még, hogy a telken mellette még Bővebben……
Az egykori községháza helyére, a település egyik legjelentősebb helyzetű telkére épített, utcatengelybe állított háromtornyú templom. Az építése 1938-tól 1941-ig tartott, tervezője Csaba Rezső volt. A két világháború közötti modern stíluson belül erdélyi-népies hatás, tégla architektúra és tűhegyes, merész tornyok jellemzik. A két kisebb oldalsó torony közül impozánsan emelkedik ki a Bővebben……
Az Ófaluban, a Kossuth Lajos utca 39-41. számú telken, a Szilas patak déli partján áll a kisméretű, barokk külsejű templom, megbújva a lakótelep paneljei között. A templom körül végzett ásatások egy a 13. században már elpusztult falrészletet hoztak felszínre, melyről 1972-ben kiderült, hogy a temető kerítőfalának részlete. A fal belső Bővebben……
A rákospalotai gyülekezet a reformáció során alakult, mikor is nagyszámú evangélikus szlovák telepes érkezett a törököktől visszafoglalt és szinte teljesen elnéptelenedett területre. Első templomukat 1855-ben avatták fel a mai Juhos utcában a Károlyi Istvántól kapott telken. A falu 1861-ben teljesen megváltotta magát Károlyi gróftól. A gyülekezet tíz évvel később, 1871-ben Bővebben……
A Széchenyi tér közepén, szabad térségen, fákkal körülvéve áll a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt neoromán stílusú főplébánia templom, melyet Balassa Ernő tervezett. A Főplébániához tartozik a Kossuth Lajos utcában, a lakótelep panelházai között megbúvó kis barokk templom, amely Palota középkori egyházát rejti magában. A körzetben 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Bővebben……
Rákospalota újvárosi részén, azaz a Szentmihályi úttól délre lévő területen kialakuló és folyamatosan gyarapodó református közösség 1933-ban vált ki az óvárosi gyülekezetből, ezzel megalapítva a Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközséget. Már a kiválás előtti időszakban felmerült egy új templom építésének gondolata, melynek alapkőletételére végül 1933. június 18-án került sor Kovács J. István Bővebben……
A huszadik század elején az újpesti gyülekezet vezetősége szükségesnek látta, hogy aktívan növelje gyülekezetét Angyalföldön, Pestújhelyen és Rákospalotán. Emiatt 1927-től az Újpesti Baptista Gyülekezet akkori lelkipásztora, Pannonhalmi Béla testvér rendszeres istentiszteleti alkalmakat kezdett a Pestújhelyen lakó baptista testvérek otthonában. A missziói állomás hamar népszerűvé vált, így olyan ütemben nőtt a Bővebben……
A MÁV 1926-ban felajánlott a református egyháznak az akkor még épülő lakótelepen egy nagyjából 550 négyszögöles telket, mely a mai Ozmán utca és Mozdonyvezető utca határolta területre esett. Id. Dr. Gyökössy Endre közbenjárására a MÁV Istvántelki főműhely főnöksége végül 1938-ban a telket a jelenlegi Széchenyi utca 18. szám alatti telekre Bővebben……