1958-ban a kerületben munkacsoport alakult, mely Rákospalota helytörténeti vonatkozású dokumentumainak gyűjtését kezdte meg. A fővárosban harmadikként megalakuló helytörténeti gyűjtemény 1960. január 10-én kapott állandó helyet a Kossuth u. 39. sz. (ma 55.) alatt. A gyűjtemény Rákospalota és Pestújhely régen önálló települések múltjával: politikai, gazdasági, és ipartörténetével, történeti, néprajzi, és kulturális Bővebben……
A hazai vasúti közlekedés kezdetétől, azaz 1847-től működött javítóbázis a mozdonyok és kocsik rendszeres karbantartására, javítására. Ez kezdetben Pesten, a váci vasútvonal fejállomása közelében volt, de a vasúti hálózat bővülésével nehezen tudtak lépést tartani, illetve bővíteni se tudták a telepeket eredeti helyükön, ezért döntés született a műhely kitelepítéséről. Így esett Bővebben……
1846. július 15-én nyílt meg Magyarország első gőzüzemű vasútvonala Pest és Vác között, mely a Magyar Középponti Vasút tulajdonában volt. Már az átadást megelőzően, 1845. november 11-én megtartották az első próbautat Pest és Palota között: a Pest és Buda nevekre keresztelt gőzmozdonyok 14 perc alatt tették meg ezt az utat. Bővebben……
A XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011-ben úgy döntött, hogy helytörténeti fasort állít, azon neves személyiségek, szervezetek és családok részére, akik tevékenységükkel hozzájárultak a kerületrész szellemi és környezeti fejlődéséhez. A Helytörténeti fasort végül 2013. november 8-án avatták fel a Széchenyi téren, a Magyarok Nagyasszonya templom körül. „A kerületrész lokálpatriótái és civil Bővebben……
A Karácsony Benő parkban található a fa, szemben a Karácsony Benő emlékkővel, a buszmegálló mögött, melyet 2003. április 16-án ültettek el a XV. kerület Önkormányzata megbízásából. Az alábbiakban egy 2005-ös cikk részletét olvashatjuk: „2003-ban hazánk EU-s csatlakozásáról való döntés, a tárgyalások lezárásának tiszteletére ültettük ezt a fát. Tavaly május 1-jén, Bővebben……
A Batthyány Emlékkertet 2002-ben alapította a 15. kerületi önkormányzat a Kossuth utcában, a Kossuth iskola mellett, melybe az első magyar kormány minisztereinek tiszteletére egy-egy fát is elültettek. A kert központi tábláján a következő felirat olvasható: „Emlékkert / Első, független, felelős magyar kormány tiszteletére állította: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Kossuth Emlékbizottsága / Bővebben……
Az 1950-es években a nagyszámú sportrendezvény lebonyolítására létesítményekre volt szükség, amikben a kerület nem bővelkedett, mivel az akkoriban működő két sporttelep (Szentkorona/Lenin úti és Szabadság/Czabán Samu téri sporttelepek) nem biztosított elegendő területet a sportolni vágyóknak, mert a minőségi szakosztályok eléggé lekötötték a kapacitásukat. Bővítésükre és kispályák létrehozására az állam az Bővebben……
A Hubay Jenő téren lévő épület 1912-ben épült fel Feith Gábornak, a tehetős helybéli építési vállalkozónak tulajdonaként. Magát az épületet Vígadónak szánta, így volt abban étterem, kávéház, szálloda és táncterem is. 1914-től folytat tárgyalásokat megvételéről a község, itt akarják berendezni az új községházát. 1919-ben meg is történt a beköltözés, de Bővebben……
„Második világháború utáni modern építészetet képviselő, klinkertégla burkolatú, a történelmi környezetbe jól illeszkedő, összetett tömegű lapos tetős középület, a Jókai utca felőli oldalon az ottani kisvárosias környezetbe illeszkedő igényes melléképülettel, az előtte lévő, az utca felől sövénnyel határolt teresedésen Segesdi György 1958-ban felállított férfialakot ábrázoló mészkő szobrával.” (Böröczi Belián) Egyéb Bővebben……
A Clarisseum megépítésekor Rákospalotához tartozott, 1950-től azonban a IV. kerülethez tartozik. Ybl Miklós kevésbé ismert, kissé elfeledett alkotásai közé tartozik a Clarisseum, és azon belül a Szent István király plébániatemplom. Az intézmény a Clarisseum nevet az egyik alapító, Kornis Klára, illetve az ő védőszentjének, Szent Klárának tiszteletére vette fel. Károlyi Bővebben……