A fejszobrot a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola bejárata előtt állították fel 1972-ben, alkotója Kiss István. Az oszlopok anyaga bazalt, a fő oszlop 120 cm magas, a fej 45-50 centiméters. Három gránitszikla közül a középsőn helyezte el a művész a bronzfejet, a bal oldali sziklába vésett felirat: „Dőlnöm? / Bővebben……
2001. március 15-én állították fel Wágner Manó emlékére az emlékkövet, mely a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium előtti parkban (Wágner Manó park) kapott helyet. Az emlékoszlopon a következő felirat olvasható: „Wágner Manó / 1857-1929 / Rákospalota díszpolgára / kormánytanácsos / A Wágner Manó Nyilvános Reálgimnázium tulajdonos – igazgatója emlékére Bővebben……
2012. október 23-án avatták fel a Magyarok Nagyasszonya templom melletti szoborparkban a Lobogás című emlékművet, melyet Harmath István készített. A szobor az ’56-os forradalom és szabadságharc 15. kerületi áldozatai emlékének tiszteletére készült. Az 1956-ot megelőző időszakban halmozódó feszültséget hivatott megjeleníteni az emlékmű alapja, mely egy a földből kiemelkedő, 6 méter Bővebben……
Zbigniew Herbert mellszobrát 2016. október 20-án avatták fel az Epres soron, a Magyarok Nagyasszonya templom melletti szoborparkban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója adta az alkalmat a szoboravatásra, mivel a költő a nyugati világ kommunizmussal szembeni ellenállás egyik szellemi és erkölcsi vezéralakja. Az emlékművet Pogány Gábor Benő szobrászművész készítette. Bővebben……
Hannah Arendt mellszobrát 2016. október 20-án avatták fel az Epres soron, a Magyarok Nagyasszonya templom melletti szoborparkban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója adta az alkalmat a szoboravatásra, mivel a filozófus a nyugati világ kommunizmussal szembeni ellenállás egyik szellemi és erkölcsi vezéralakja. Az emlékművet Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. Bővebben……
A Széchenyi téren lévő 1956-os emlékmű és emlékfasor környezetében található meg a mellszobor, melyet 2014. októberében avattak fel. Albert Camus Nobel-díjas francia író, filozófus kiállt az 1956-os magyar forradalom mellett, és szót emelt a magyarokért, ezért állították fel mellszobrát az emlékműnél. A szobor Kalmár Márton szobrászművész munkája. A szobor elején Bővebben……
A Széchenyi téren, a Magyarok Nagyasszonya templom kertjében állították fel a feszületet 1933-ban. Körülbelül 200 centiméter magas vörösmárvány alapzatán a következő felirat olvasható: „A kereszténység 1900 éves Magyarországban 900 éves fennállásának emlékére. Állította Rostár Lajos családja.” Maga a felirat nagyon nehezen olvasható, mivel kopott, töredezett. Az alapzat tetején egy közel Bővebben……
A szobrot Barcza Lajos készítette, avatása 1908. október 18-án történt. Egy palotai parasztember, Varga Vince gyűjtést szervezett a szobor felállítására, így jött létre az emlékmű a Széchenyi téren. Monolitikus felépítésű, valójában három kőtömbből kifaragott 3 méteres nagyságú félalak. A szobor alulról feleféle növekvő részletezettséggel van kifaragva, míg alul csak durva Bővebben……
Az ovális kő 1989 óta pihen a Karácsony Benő parkban a buszmegálló közelében. Rajta a következő felirat olvasható: „Karácsony Benő 1888-1904 író, az erdélyi magyar irodalom kiváló egyénisége.” Karácsony Benő (1888-1904) „Jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1914-ig ügyvédi irodákban dolgozott, majd az I. világháború után kolozsvári ügyvéd. 1924-ben Marosvásárhelyen jelent meg Bővebben……
Az emlékmű a Karácsony Benő park központi helyén található, és két darab faragott kopjafából áll. Az alacsonyabb, lakkozott kopjafát 2016-ban avatták, a magasabb, sötétbarna színűt pedig 1990-ben. Érdekesség, hogy a kerületben sokáig az 1990-ben felállított kopjafa körül rendezték az ’56-os megemlékezéseket, miközben azt a május 9-i „Győzelem napja” alkalmából állították, Bővebben……