Az Énekes utcai lakótelep épületei közé tartozik a Lóvasút köz és a Kert köz hat-hat háza, és az Énekes utca három panelja is – minden épület négy- vagy ötszintes. (A lakótelep építésének második üteme a Kossuth és Csobogós utca felé eső, tízemeletes panelházakból álló negyed.) Nagyjából tíz év alatt több Bővebben……
1979-1987 közé teszik a Kossuth utcai lakótelep (Énekes utcai, illetve Csobogós utcai lakótelepnek is mondják) felépülését. A lakások számával kapcsolatban eltérő adatok jelentek meg, 1100 tűnik a legvalószínűbbnek. Jellemző lakótelepi panelos beépítés magasföldszint +3 szintes sávházak, valamint F+10 szintes pontházakkal a szükséges alapintézményi ellátást biztosító iskolával. A területen a panel Bővebben……
A lakótelep tervein a hatvanas évek közepén kezdtek dolgozni, mely tervezési időszak 1966 novemberében zárult le. A terveket a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (Buváti) két neves mérnöke készítette: Rudnai Gyula és Gáspár Tibor. A lakótelep építését az OTP rendelte meg. Ez az az időszak volt, amikor az ország vezetése már Bővebben……
Rövid összefoglaló A Rákospalota-Városközpont, azaz a Sódergödör-lakótelep 533 lakását 1989-90-ben adták át, és jellemzően a belügyminisztériumi dolgozók költözhettek ide. Az eredeti tervek szerint két ütemben összesen 9700 lakás átadásával számoltak, vagyis a kerület Újpalota utáni második legnagyobb lakótelepe lett volna. Végül sok-sok halasztás után épült meg a telep épp a Bővebben……
1982 és 1987 között épült a Rákos úti lakótelep második üteme, azonban az első ütemtől sok mindenben eltért, a lakótelepet már nem a MÁV megrendelésére építették tovább, hanem a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) és az OTP voltak a megbízók. Az alagútzsalus technológiával épült 11 szintes pontházakkal szemben pedig ebben az Bővebben……
1972-1974 között épült a Rákos út mentén hét darab alagútzsalus eljárással készült 65 lakásos, 11 szintes pontház. A társasházak helyén korábban a MÁV-telep földszintes, négylakásos házai álltak, melyeket lebontottak. A pontházakat a MÁV építtette, valamennyi a Rákos útra van számozva, és bár a MÁV-telep területén állnak, nem ahhoz tartoztak, így Bővebben……
Ez az igazából név nélküli kislakótelep a MÁV-telep közepébe, a Szent Korona útjára épült be és1966-ban vált beköltözhetővé. Tervezője az ÉM Szegedi Tervező Vállalat munkatársa, Szabó József volt, építését a MÁV Budapesti Igazgatósága rendelte meg. Összesen négy, egyenként 12 lakásos, háromszintes társasház számára a MÁV-telep kertészetéből választottak le területet (Rátonyi, Bővebben……
Rákospalota és Pestújhely határán, a 62-es villamos végállomásánál, a Besenyő park mellett található a Mézeskalács téri (Lenin úti) lakótelep. A lakótelep felépülte (1969) előtt a térnek ezen a részén a Pestújhelyi Sport Club pályáját lehetett megtalálni. A megrendelő építtető a Belügyminisztérium Anyagi és Technikai Csoportfőnökség Építési és Elhelyezési Osztálya volt, Bővebben……
Az 1953-1956 között épült Kolozsvár utcai lakótelep, vagy más néven a Széchenyi-lakótelep, a Kolozsvár utca legelején, a villamosvégállomás mellett található. A telep a szocialista realista építészet szellemében épült, könnyen felimerhető a merev, szimmetrikus kompozíciójú épületekről, melyek a grandiózus megjelenéssel a szocializmus és a munkásállam nagyságát, nagyszerűségét kívánták reprezentálni. A telepet Bővebben……
Rövid összefoglaló A rákospalotai MÁV-telep az 1900-as évek elején jött létre, fennállásának nagyjából első fele volt a fénykora, majd az 1940-es években került lejtmenetbe, ennek ellenére még ma is őrzi egykori szépségét. Sokszor hasonlítják a Wekerletelephez kialakítása miatt, bár méretben igencsak különböznek, de mégis ez volt a legnagyobb vasutas telep Bővebben……