A kerület leginkább vegyes beépítésű területe: megtalálható itt a műemléki védettséggel bíró szabadon álló beépítésű Leánynevelő intézet, az iparosított technológiával épült többszintes, többlakásos, lapostetős lakóépületek, a Szövőgyár utca mentén megszűnő gazdasági tevékenység miatt átalakuló telkei, és a leginkább az Öregfalusi beépítéssel rokon beépítések is. Ezen egymástól igen eltérő beépítések a Bővebben……
Az Öregfalu Rákospalota legrégebbi településrésze, a későbbi város e köré növekedett. Ez őrzi leginkább a korábbi falusias település- és utca szerkezetet. Ez abban mutatkozik meg, hogy a telkek viszonylag keskenyek, az utcák girbegurbák, jellemzően oldalhatáros, előkert nélküli beépítési móddal. Az Öregfalu kiépülése a 19. század végéig lezárult, az itt található Bővebben……
A kerület jó hangulatú, kertvárosias beépítésű területe. Közel azonos mennyiségben találhatók a szabadon álló és az ikres beépítésű házak, de mindegyik egységesen előkertes. Az ikres beépítések szép példái a Patyolat utca környékén lelhetők fel. A beépítések zömmel földszint, földszint + tetőteresek, hagyományosan 40-45 fok közöttiek, meghatározóan az utcával párhuzamos tetőgerinc Bővebben……
A település magját képező Öregfaluhoz kapcsoló terület, melynek beépülését a Vác felé tartó első vasútvonal kiépítése indított el. A vasút megjelenésével a környék kedvelt kirándulóhellyé, nyári üdülő területté vált. Több, 100 évnél régebbi villaépület jelzi e kor szépségét: sok közülük egyedi védettséget élvez. A kialakult beépítés vegyes, a szabadonálló, ikres, Bővebben……
A vasút megépítése e sajátos üdülő területi hangulatot árasztó terület beépítését is elősegítette. A telepítések zömmel szabadonállóak, csak néhol jelennek meg ikres beépítések, de minden esetben növényzettel teli előkertekkel. A területen földszint, földszint + tetőtér nagyságú tömegek a meghatározók, emeletes épület csak ritka kivételként jelenik meg. A terület meghatározó eleme Bővebben……
Rákospalota kelet Rákospalota Újfalu területegységhez kapcsolódik. Egyfelől a Szentmihályi út, másfelől pedig az M3-as autópálya bevezető szakasza szeli keresztül. Magába foglalja a Benkő-telep, a Kovácsi-telep és az egykori ONCSA-telep részeit is. Forrás: Településképi Arculati Kézikönyv (https://www.bpxv.hu/r4wf434rf/uploads/2017/10/elfogadott_tak.pdf)
A kerület egyik központját jelentő terület építészeti minőségének alapjai, meghatározó elemei már több mint 100 éve épületek: a Széchényi téri Magyarok Nagyasszonya plébánia, valamit a Régi fóti út menti templom sor, melyben szinte minden felekezet képviseli magát. Sajnos ezen építészeti alapvetés mellett még igen vegyes a mai beépítés: az alapvetően Bővebben……
A Benkő-telep telkeit az 1910-es évek elején parcellázták fel, határait pedig a következő utcák jelentik: Szentmihályi út – Bercsényi Miklós utca – Arany János utca – Rákos út. A földterület a községé volt, miután felvásárolták a különböző tulajdonosoktól, a teljes beépülésig azonban az első világháború végéig kellett várni. Az itteni Bővebben……
A Kovácsi-telep a Benkő-telep alatt húzódik, a kevésbé ismert elnevezések, illetve városrészek közé tartozik, határai pedig a következők: Arany János utca – Bercsényi Miklós utca – Wesselényi utca – Rákos út. Kovácsi Kálmán a település egykori evangélikus lelkésze, akinek több mint 100 ezer négyzetméternyi saját földterülete volt egykor, melyet a Bővebben……
Palotaújfalu eredetileg csak az Ófalutól délre lévő, a váci vasútvonal és a Rákos út által határolt hosszú, keskeny városrész neve volt, de a későbbiekben eltérően dokumentálták a kiterjedését a területnek, így tulajdonképpen minden nevezhető Újfalunak, ami a XIX.-XX. században épült és a régi Rákospalota határain belül van. A klasszikus újfalui Bővebben……