A Dózsa György Gimnázium elődjét 1877-ben negyedi Szabó Alajos, az Állatorvosi Főiskola nyugalmazott igazgató főorvosa alapította magánintézményként. Házában elemi és polgári iskolát, 1878-ban négyosztályos algimnáziumot alapított, melyhez internátus is tartozott. 1891-ben Szabó Alajos veje, Wágner Manó vette át az elemi és a polgári, 1892-ben pedig az algimnázium vezetését. Ezt 8 osztályú főgimnáziummá fejlesztette ki. 1906-ban nyilvánossági jogot kapott, ettől kezdve a végzett diákok a saját iskolájukban érettségizhettek.

Az 1948-as év jelentős változás az iskola életében. Állami tulajdonba került az intézmény és Dózsa György nevét vette fel. Ettől az évtől kezdve folyamatosan kapta az iskola a központi utasításokat, jelentős mértékben beleszólva annak belső életébe.

1969-ben adták át az új, 16 tantermes épületet biológia, kémia és fizika szertárakkal, könyvtárral, valamint gazdasági irodákkal és tanárival. 1971-ben Dózsa György születésének 500. évfordulójáról jubileumi ünnepséggel emlékezett meg az iskola. Ebből az alkalomból pedig felavatták Kiss István Kossuth díjas szobrászművész Dózsáról készített szobrát.

Forrás:
http://dgyg.hu/uj/#iskolatortenete

A Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

1999-ben intézményi átszervezés során az iskolát két óvodával összevonták Kossuth Nevelési-Oktatási Központ néven. 2011. augusztus 1-jével egy újabb intézményi átszervezés kapcsán a két óvodától különvált az iskola, ezzel egy időben pedig megszűnt az önálló gazdálkodási jogköre is. A neve ekkor Rákospalotai Kossuth Lajos Általános Iskolára változott. 2013. január 1-től az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). Ettől az évtől az iskola új neve Budapest XV. Kerületi Kossuth Lajos Általános Iskola lett.

Iskola már régóta volt a Kossuth utcában, nem is egy, hanem kettő. Az 1890-es években Rákospalotán a négy katolikus iskola közül az egyik a Kossuth u. 49. alatt volt. Az 1786-ban, a Kossuth utca 10. alatt épített református templomot miután 1941-ben lebontották, iskolát építettek a helyén.

Forrás:

• http://www.knok.hu/cikkind.php?cikk=isktort

A Budapest XV. Kerületi Kossuth Lajos Általános Iskola bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Az 1950-es évek közepétől egyre többször vetették fel a szakemberek egy új iskola építésének lehetőségét Rákospalotán. 1958. október 6-án kezdték meg az építést Lenhardt Antal építésvezető mérnök irányításával Tóth István és Heihál Éva mérnökök tervei alapján. 1959 januárjában készült el az iskola alapját képező pince a kazánházzal.

A Czabán Samu Általános Iskola épületében az 1959/60-as tanévben vette kezdetét az oktató-nevelő munka. A beköltözés és a megtelepedés után nagy gondot jelentett a magas tanulói létszám. Az iskolavezetés ismételt kérésére végül a 70-es évek közepén elfogadták az iskolabővítés tervét, amely 1978-80 közt valósult meg.

Forrás:

• https://czabaniskola.hu/iskola.html

A Czabán Általános Iskola bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Források:

• Kuczkó, A. (2016) ‘A KLEBELSBERG ISKOLA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE’, Helyem, Házam, Palotám, 2. évfolyam(2-3. szám), pp. 14–21.
• Mile, É. (2020) ‘Innovációs Gimnázium – Alapító okirat’. Available at: http://iszti.hu/wp-content/uploads/2016/06/AlapitoOkirat_20160510.pdf (Accessed: 13 November 2021).

A Innovációs Szakképző, Továbbképző Iskola Központ és Gimnázium bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A kezdeti 203 fős tanulólétszám Újpalota felépülésével igen rövid idő alatt 830-ra emelkedett, az oktatás helyszíne így egyre szűkösebbé vált. Ez tette indokolttá, hogy az újonnan felépült Neptun Utcai Általános Iskola egyik épületszárnyának földszintjét megkapja a zeneiskola. A költözés mellett a tanszakok bővítése is megtörtént, a korábbi hangszerek mellett ekkor kezdődhetett meg a gitár, a cimbalom, az ütőhangszerek és a magánének oktatása (hubayzeneiskola.hu, no date).

1980-ban az Állami Balett Intézet kezdeményezésére a fővárosban elsőként a zene mellett a klasszikus balett oktatása is bevezetésre került az intézményben. 1991-ben az iskola újra helyszínt váltott, a Hartyán közi bölcsőde bezárását követően a felszabaduló épület két szárnyrészébe költözhetett. Jelentős állomás volt ez az iskola életében, hiszen hosszú idő után végre fizikai értelemben is elnyerte függetlenségét. 1993-ban már a zeneiskola tanulólétszáma 1000 fő körül volt, és ezekben az években került bevezetésre a népi hangszer tanszak, illetve ekkor hívta életre az iskola vezetése a háromévente megrendezésre kerülő Hubay Fesztivált is (hubayzeneiskola.hu, no date).

A zeneiskola történtének jelentős állomása volt 1999, amikor a zene és a tánc mellett a képzőművészet oktatása is megkezdődött az intézményben. 2003-ban a kerületi intézményhálózat átszervezésekor a Hubay Jenő Zeneiskola új intézményegységgel, a Pedagógiai Szakkönyvtárral bővült. A következő évben vette át a zeneiskola a Bocskai Utcai Általános Iskola felszabaduló épületét, melynek felújítása 2005-ben kezdődhetett meg. Az Iskola fenntartója alapításától 2013-ig Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata volt. 2013-tól fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, a működtetője viszont továbbra is az Önkormányzat maradt, egészen 2017-ig, amikor a működtetés feladatait is átvette az önkormányzattól az átalakított Klebelsberg Központ Észak-Pesti Tankerületi Központja (hubayzeneiskola.hu, no date).

Forrás:

hubayzeneiskola.hu (no date) A ZENEISKOLA TÖRTÉNETE A BOCSKAI UTCÁTÓL A BOCSKAI UTCÁIG. Available at: http://hubayzeneiskola.hu/rolunk/iskolatortenet/ (Accessed: 13 November 2021).

A Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Polgári leány- és fiúiskola

Állami polgári leányiskola először 1902-ben nyílt Rákospalotán, mely eleinte a községi elemi iskola tantermeit használta oktatási célokra, majd az 1914/15-ös tanévtől önálló épületben folytatódhatott a tanítás. Ez az épület az Arany János utca és az Eötvös utca sarkán található bérház volt, amely végül iskolai célokra alkalmatlannak bizonyult. Az iskolaprobléma végső megoldására végül 1931-ig kellett várni (Kuczkó, 2016).

Annak ellenére, hogy törvényileg kötelezték a községet polgári fiúiskola létesítésére, ez nem történt meg, mivel Wágner Manó iskoláját bízták meg azzal, hogy ezt a községi feladatot ellássa. Önálló községi fiúiskola 1913-ban a Dobó utcában létesült először, de végleges otthont csak később, 1931-ben kapott a Bocskai utcában (Kuczkó, 2016).

Közel a megoldáshoz

A polgári fiú- és leányiskola tantestülete az 1923/24-es tanévtől folyamatosan egy új iskolaépület felépítésében reménykedett. Ennek oka, hogy a fiúiskolának a tízéves fennállása alatt nem sikerült érdemben fejlődnie, a leányiskola épületének termei pedig kicsik, huzatosak voltak, miközben számuk pedig oly kevés, hogy a tanítás csak változó rendszerrel volt megoldható. Összességében ezen okok ösztönözték az iskolaszéket arra, hogy segítséget kérjenek az ügyben dr. Cserba Elemér polgármestertől is (Kuczkó, 2016).

Az 1924/25-ös tanévben már a képviselőtestület nem tétlenkedett, az iskola építéséhez megfelelő telket kerestek, illetve a telekvásárláshoz szükséges fedezetről gondoskodtak. 1926. január 11-én tartott képviselőtestületi ülésen úgy határoztak, hogy a Bocskai utca 58-64. szám alatt levő 1685 négyszögöl (6060 m²) kiterjedésű ingatlan lenne megfelelő a célhoz. Ezután az egyezkedések megindultak az ingatlan tulajdonos (Magyar Gazdasági Konzervgyár Rt.) és a város tanácsa között, végül a felek 1926. június 24-én írták alá az adás-vételi szerződést, a végső ár pedig 450 000 000 korona lett (Kuczkó, 2016). Ez az ár 2020-as értéken 27 990 000 forintot jelent (Danyi, 2020).

Rákospalota képviselőtestülete 1926. július 14-én tartott közgyűlésen fogadta el, és mondta ki, hogy a megvásárolt telekre építendő polgári fiú- és leányiskolák, illetve a közös tornacsarnok tervezésére országos tervpályázatot hirdet.  Meghatározták, hogy a fiú- és leányiskola teljesen elkülönítve, emeletre tervezendő oly formán, hogy a két épület a telek utcai homlokvonalára a tornaterem és ennek mellékhelyiségei pedig középen helyezendők el. Az épületek stílusát a tervező szabadon választhatta meg, de figyelembe kellett vennie, hogy az épületek központi fűtéssel tervezendők és ezért az épületek megfelelően alápincézendők (Kuczkó, 2016).

A tervpályázat beadásának határideje 1926. augusztus közepe volt. A beadott tervek elbírálására 9 tagú bizottságot hoztak létre, melynek elnöke Cserba Elemér polgármester volt. Három pályadíjat tűztek ki: az első helyezett készíthette el a végleges terveket, ami alapján felépült az iskola épülete, a második helyezett 15.000.000 korona (kb. 933 ezer forint), a harmadik helyezett pedig 10.000.000 korona (kb. 622 ezer forint) díjazásban részesült (Kuczkó, 2016).

A jeligés tervpályázatra összesen 41 pályamű érkezett, a bíráló bizottság 1926. szeptember 15-én hozta meg döntését. Ennek értelmében I. pályadíjat Szalkay Jenő okleveles építész kapta, aki „Rákóczi” jeligével adta be munkáját. II. pályadíj Jánszky Béla-Szivessy Tivadart illette, ők „Tátra” jeligével pályáztak. III. helyezett Lechner Loránd lett „Trefort” pályaművel. A nagy érdeklődésre való tekintettel további hat pályamű megvásárlásáról döntött a képviselőtestület. Így jutott a város birtokába a „Nebuló”, „Erős várunk”, „Szimmetria”, „Egységes”, „Barokk”, „Renaissane” jeligével beadott pályázat (Kuczkó, 2016).

Az új iskolaépület

Az építkezés 1927-ben kezdődött meg a Bocskai utcában, azonban pénzhiány miatt csakhamar félbeszakadt. A munkálatok két évig szüneteltek, csak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter pénzügyi segítségével vált lehetővé a projekt folytatása. Az eredeti tervekhez képest apró módosítások is történtek a kivitelezéskor, például a tornaterem padlózata hajópadló helyett parketta lett. A legnagyobb változás az igazgatói lakásokat érintette, ezeket ugyanis nem építették meg, úgy ahogy a szolgalakásokat sem (Kuczkó, 2016).

1930. október végén költözött be a leányiskola az új épületbe, melynek csak a földszinti részét használhatták a diákok, mert a többi még nem készült el. Az új polgári leányiskolában 15 tanár és 4 hitoktató végezte munkáját. 263 nyilvános és 6 fő magántanuló volt. Az első és második évfolyamon 3-3 osztály, a 3. évfolyamon csak 1, a 4. évfolyamon pedig két osztály volt. 8 tanuló kivételével mindenki Rákospalotán élt, a többiek Pest megyében. Az 1932-33. év iskolai értesítőjéből tudjuk, hogy az iskolaszék 1930. november 11-én tartott ülésén úgy határozott, hogy a polgári fiú- és leányiskolát hálája jeléül Klebelsberg Kunóról nevezi el, mivel az intézet építésének befejezése és átadása is neki köszönhető (Kuczkó, 2016).

A felszereltségében egyedülálló, modern iskolában az 1940/41-es tanévig zavartalanul folyt az oktatás, utána az iskola egy részét a honvédség használta. 1944-ben az iskola tantermei közül háromban a bombázások által hajléktalanná vált lakosoknak átmeneti szálláshelyet alakítottak ki 60 férőhellyel és a legszükségesebb felszereléssel (matrac, mosdó, törölköző). A háború után nemcsak a neve változott meg az intézménynek, hanem az iskola igazgatója és tanterve is. A Rákospalotai Községi Polgári és Általános Leányiskola első igazgatója Pulay András lett és 1948-tól nyolc osztályos rendszerben oktatták a diákokat. 1962-ben egyesítették a leány- és fiúiskolát, ami 1999-ig önállóan működött, majd 2004-ig a Czabán Nevelési Oktatási Központ tagiskolája lett, ezt követően pedig megszűnt az épületben az oktatás. Felújítás, átépítés után 2006 óta két önálló intézmény működik az épületben: a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Innovációs Szakképző, Továbbképző Iskola Központ és Gimnázium (Kuczkó, 2016).

Források:

• Danyi, P. (2020) Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től, Ártörténet.hu. Available at: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol (Accessed: 30 October 2021).
• Kuczkó, A. (2016) ‘A KLEBELSBERG ISKOLA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE’, Helyem, Házam, Palotám, 2. évfolyam(2-3. szám), pp. 14–21.

A Gróf Klebelsberg Kunó Polgári Iskola bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

„A második világháború után az utca, majd az iskola is furcsán hangzó nevet kapott a svéd vöröskereszt gyermekmentő akciójáról: „Mentsétek meg a gyermekeket!”. A II. világháború után a rákospalotai állapotok felszámolásában, elsősorban a gyermekek megsegítésében nyújtott segítséget a mozgalom. 1947-ben az iskola a Rädda Barnen Utcai Általános Iskola lett” (www.xvb.hu, no date). A nyolc évfolyamos iskola egészen 1994-ig működött itt, mely rendelkezett még zenei tagozattal is, amit a Cseszka Edit által alapított Gyermekkórus jelentett (kpgimi.hu, no date).

A kilencvenes évek elején a tanulók létszáma jelentősen lecsökkent, így 1994-ben az iskolát összevonták a Bocskai utcai általános iskolával. Az épület gondnoki őrzése két évvel később, 1996-ban szűnt meg, amikor az Önkormányzat eladta az épületet a Tansport Alapítványnak, mely a Kovács Pál Gimnáziumot működteti. Az elhanyagolt épületet ezután folyamatosan újították fel, először a felső szint tantermei készültek el, ahol 1997-től már folyt az oktatás. A következő évben az alsó szint és az udvar is rehabilitálásra került, majd a Természettudományi Szaktanterem és a Könyvtár 2001-ben lett átadva, míg a pince átalakítása Média tanteremmé 2004-ben fejeződött be (kpgimi.hu, no date).

Források:

• kpgimi.hu (no date) Az iskolaépület története, Kovács Pál Baptista Gimnázium. Available at: https://kpgimi.hu/az-iskolaepulet-tortenete/ (Accessed: 11 November 2021).
• www.xvb.hu (no date) ‘Rädda Barnen utca 20. – Kovács Pál Gimnázium’. Available at: http://www.xvb.hu/rakospalota/02.html.

A Kovács Pál Baptista Gimnázium bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Az iskola történetéről egy hosszabb cikk is készült, melyet Németh Gábor írt a Helyem, Házam, Palotám – 2. évf. 2-3. számában. Link:

Forrás:

Millisits, M. (2016) ‘80 éves a „Magyar Sáfárság Temploma”’, reformatus.hu. Available at: http://regi.reformatus.hu/mutat/80-eves-a-magyar-safarsag-temploma/ (Accessed: 6 November 2021).

A Református Elemi Iskola bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

Források:

• Kolozsvár Utcai Általános Iskola (2015) budapest.imami.hu. Available at: https://budapest.imami.hu/iskolak/kolozsvar-utcai-altalanos-iskola (Accessed: 31 October 2021).
• Rátonyi, G. (2013) ‘A Kolozsvár utcai szocreál lakótelep’, Budapest, XV. kerületi blog. Available at: https://bpxv.blog.hu/2013/12/16/rakospalota_kolozsvar_utcai_szocreal_lakotelep_fabian_istvan (Accessed: 30 October 2021).

A Kolozsvár Utcai Általános Iskola bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.

A Tóth István utca 100. szám alatti ingatlanban az Alapítvány a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát működteti. A Meixner Iskola a Meixner-módszertan bázisiskolája, mely a módszer alapelveit nem csupán az első osztályos olvasástanulás folyamatában, de mind a nyolc évfolyamon alkalmazzák (Hajdú, 2018).

Az Önkormányzattal kötött bérleti szerződést 2008-ban, majd 2018-ban ismét meghosszabbították 10 évvel, ezalatt jelentős változás volt az állami közoktatási átalakítás, mely következtében 2013-tól az intézményfenntartóval kötött közoktatási megállapodásában vagy köznevelési szerződésében a települési önkormányzat helyébe a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lépett. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti XV. Tankerülete, valamint jogutódja, az Észak-Pesti Tankerületi Központ a közoktatási megállapodásban foglaltakat teljesítette, azonban 2018-tól nem kívánta meghosszabbítani az állami fél a közoktatási megállapodást, így az Önkormányzat támogatásával folyhatott tovább az oktatás az intézményben (Hajdú, 2018).

Forrás:

Hajdú, L. (2018) Előterjesztés az Önkormányzat és a Meixner Alapítvány közötti együttműködési megállapodásról. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat. Available at: https://www.bpxv.hu/r4wf434rf/uploads/2018/04/96-86_Meixner-Alapitvany_egyuttmukodesi-megallapodas1.pdf (Accessed: 31 October 2021).

A Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bejegyzés először Bp XV kulturális térkép-én jelent meg.