Rákospalota képviselőtestülete 1926. júliusában döntött arról, hogy a településen modern, jól felszerelt polgári fiú- és leányiskolának otthont adó új iskolaépület létesüljön. Az építkezés azért vált szükségessé, mivel a város oktatási intézményeinek nem volt elegendő kapacitása, illetve nem tudták biztosítani a megfelelő oktatási színvonalat az elavult épületekben. A folyamat előzménye még az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvény is, mely előírta a 6-12 év között a gyerekek tankötelezettségét, és a nyilvános iskolák létrehozását. Ebben az időszakban azonban Rákospalotán az elemi iskolák kizárólagos fenntartója három felekezet volt, a felsőbb népiskolák, polgári iskolák pedig magániskolák voltak (Kuczkó, 2016).

Polgári leány- és fiúiskola

Állami polgári leányiskola először 1902-ben nyílt Rákospalotán, mely eleinte a községi elemi iskola tantermeit használta oktatási célokra, majd az 1914/15-ös tanévtől önálló épületben folytatódhatott a tanítás. Ez az épület az Arany János utca és az Eötvös utca sarkán található bérház volt, amely végül iskolai célokra alkalmatlannak bizonyult. Az iskolaprobléma végső megoldására végül 1931-ig kellett várni (Kuczkó, 2016).

Annak ellenére, hogy törvényileg kötelezték a községet polgári fiúiskola létesítésére, ez nem történt meg, mivel Wágner Manó iskoláját bízták meg azzal, hogy ezt a községi feladatot ellássa. Önálló községi fiúiskola 1913-ban a Dobó utcában létesült először, de végleges otthont csak később, 1931-ben kapott a Bocskai utcában (Kuczkó, 2016).

Közel a megoldáshoz

A polgári fiú- és leányiskola tantestülete az 1923/24-es tanévtől folyamatosan egy új iskolaépület felépítésében reménykedett. Ennek oka, hogy a fiúiskolának a tízéves fennállása alatt nem sikerült érdemben fejlődnie, a leányiskola épületének termei pedig kicsik, huzatosak voltak, miközben számuk pedig oly kevés, hogy a tanítás csak változó rendszerrel volt megoldható. Összességében ezen okok ösztönözték az iskolaszéket arra, hogy segítséget kérjenek az ügyben dr. Cserba Elemér polgármestertől is (Kuczkó, 2016).

Az 1924/25-ös tanévben már a képviselőtestület nem tétlenkedett, az iskola építéséhez megfelelő telket kerestek, illetve a telekvásárláshoz szükséges fedezetről gondoskodtak. 1926. január 11-én tartott képviselőtestületi ülésen úgy határoztak, hogy a Bocskai utca 58-64. szám alatt levő 1685 négyszögöl (6060 m2) kiterjedésű ingatlan lenne megfelelő a célhoz. Ezután az egyezkedések megindultak az ingatlan tulajdonos (Magyar Gazdasági Konzervgyár Rt.) és a város tanácsa között, végül a felek 1926. június 24-én írták alá az adás-vételi szerződést, a végső ár pedig 450 000 000 korona lett (Kuczkó, 2016). Ez az ár 2020-as értéken 27 990 000 forintot jelent (Danyi, 2020).

Rákospalota képviselőtestülete 1926. július 14-én tartott közgyűlésen fogadta el, és mondta ki, hogy a megvásárolt telekre építendő polgári fiú- és leányiskolák, illetve a közös tornacsarnok tervezésére országos tervpályázatot hirdet.  Meghatározták, hogy a fiú- és leányiskola teljesen elkülönítve, emeletre tervezendő oly formán, hogy a két épület a telek utcai homlokvonalára a tornaterem és ennek mellékhelyiségei pedig középen helyezendők el. Az épületek stílusát a tervező szabadon választhatta meg, de figyelembe kellett vennie, hogy az épületek központi fűtéssel tervezendők és ezért az épületek megfelelően alápincézendők (Kuczkó, 2016).

A tervpályázat beadásának határideje 1926. augusztus közepe volt. A beadott tervek elbírálására 9 tagú bizottságot hoztak létre, melynek elnöke Cserba Elemér polgármester volt. Három pályadíjat tűztek ki: az első helyezett készíthette el a végleges terveket, ami alapján felépült az iskola épülete, a második helyezett 15.000.000 korona (kb. 933 ezer forint), a harmadik helyezett pedig 10.000.000 korona (kb. 622 ezer forint) díjazásban részesült (Kuczkó, 2016).

A jeligés tervpályázatra összesen 41 pályamű érkezett, a bíráló bizottság 1926. szeptember 15-én hozta meg döntését. Ennek értelmében I. pályadíjat Szalkay Jenő okleveles építész kapta, aki „Rákóczi” jeligével adta be munkáját. II. pályadíj Jánszky Béla-Szivessy Tivadart illette, ők „Tátra” jeligével pályáztak. III. helyezett Lechner Loránd lett „Trefort” pályaművel. A nagy érdeklődésre való tekintettel további hat pályamű megvásárlásáról döntött a képviselőtestület. Így jutott a város birtokába a „Nebuló”, „Erős várunk”, „Szimmetria”, „Egységes”, „Barokk”, „Renaissane” jeligével beadott pályázat (Kuczkó, 2016).

Az új iskolaépület

Az építkezés 1927-ben kezdődött meg a Bocskai utcában, azonban pénzhiány miatt csakhamar félbeszakadt. A munkálatok két évig szüneteltek, csak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter pénzügyi segítségével vált lehetővé a projekt folytatása. Az eredeti tervekhez képest apró módosítások is történtek a kivitelezéskor, például a tornaterem padlózata hajópadló helyett parketta lett. A legnagyobb változás az igazgatói lakásokat érintette, ezeket ugyanis nem építették meg, úgy ahogy a szolgalakásokat sem (Kuczkó, 2016).

1930. október végén költözött be a leányiskola az új épületbe, melynek csak a földszinti részét használhatták a diákok, mert a többi még nem készült el. Az új polgári leányiskolában 15 tanár és 4 hitoktató végezte munkáját. 263 nyilvános és 6 fő magántanuló volt. Az első és második évfolyamon 3-3 osztály, a 3. évfolyamon csak 1, a 4. évfolyamon pedig két osztály volt. 8 tanuló kivételével mindenki Rákospalotán élt, a többiek Pest megyében. Az 1932-33. év iskolai értesítőjéből tudjuk, hogy az iskolaszék 1930. november 11-én tartott ülésén úgy határozott, hogy a polgári fiú- és leányiskolát hálája jeléül Klebelsberg Kunóról nevezi el, mivel az intézet építésének befejezése és átadása is neki köszönhető (Kuczkó, 2016).

A felszereltségében egyedülálló, modern iskolában az 1940/41-es tanévig zavartalanul folyt az oktatás, utána az iskola egy részét a honvédség használta. 1944-ben az iskola tantermei közül háromban a bombázások által hajléktalanná vált lakosoknak átmeneti szálláshelyet alakítottak ki 60 férőhellyel és a legszükségesebb felszereléssel (matrac, mosdó, törölköző). A háború után nemcsak a neve változott meg az intézménynek, hanem az iskola igazgatója és tanterve is. A Rákospalotai Községi Polgári és Általános Leányiskola első igazgatója Pulay András lett és 1948-tól nyolc osztályos rendszerben oktatták a diákokat. 1962-ben egyesítették a leány- és fiúiskolát, ami 1999-ig önállóan működött, majd 2004-ig a Czabán Nevelési Oktatási Központ tagiskolája lett, ezt követően pedig megszűnt az épületben az oktatás. Felújítás, átépítés után 2006 óta két önálló intézmény működik az épületben: a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Innovációs Szakképző, Továbbképző Iskola Központ és Gimnázium (Kuczkó, 2016).

Források:

  • Danyi, P. (2020) Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től, Ártörténet.hu. Available at: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol (Accessed: 30 October 2021).
  • Kuczkó, A. (2016) ‘A KLEBELSBERG ISKOLA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE’, Helyem, Házam, Palotám, 2. évfolyam(2-3. szám), pp. 14–21.
Kategória: Iskola