A huszadik század elején az újpesti gyülekezet vezetősége szükségesnek látta, hogy aktívan növelje gyülekezetét Angyalföldön, Pestújhelyen és Rákospalotán. Emiatt 1927-től az Újpesti Baptista Gyülekezet akkori lelkipásztora, Pannonhalmi Béla testvér rendszeres istentiszteleti alkalmakat kezdett a Pestújhelyen lakó baptista testvérek otthonában. A Bővebben…
Rövid összefoglaló A Rákospalota-Városközpont, azaz a Sódergödör-lakótelep 533 lakását 1989-90-ben adták át, és jellemzően a belügyminisztériumi dolgozók költözhettek ide. Az eredeti tervek szerint két ütemben összesen 9700 lakás átadásával számoltak, vagyis a kerület Újpalota utáni második legnagyobb lakótelepe lett volna. Bővebben…
A Wesselényi utcai piac, mint jogutódja a Rákos úti piacnak, a leghosszabb ideje működő piaca a XV. kerületnek, 2020-ban nagyjából 115 éves lehetett. A Rákos úti piac létrejöttének körülményei nem ismertek, egyes vélemények szerint 1905-6 körül már működhetett. Ez abból következtethető ki, Bővebben…
A rákospalotai MÁV-telepi Jézus Szíve Plébániatemplom kertjében, a Szent Korona útja felőli oldalon található egy kőkereszt, amelyet a felirata szerint egy buzgó hívő építtetett „Isten dicsőségére és az emberek üdvösségére” 1921-ben (Novák, 2013). Forrás: Novák Veronika and Rákospalota Máv-telepi Jézus Bővebben…
Az épület először óvodaként működött, erről tanúskodik az udvaron található apró medence is, majd a Szent Korona Általános Iskola könyvtára kapott benne helyet. A könyvtár mellett kialakításra került itt egy informatikaterem és egy technikaterem, illetve egy kisebb méretű tanulókonyha is.
„A MÁV az 1970-es években kezdte el építeni Rákospalotán a tízemeletes házakat, majd 1973-ban került sor a MÁV Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde építésére. Az óvodát hivatalosan 1975. december 5-én adták át, a dolgozók azonban már szeptembertől megkezdték munkájukat az Bővebben…
1982 és 1987 között épült a Rákos úti lakótelep második üteme, azonban az első ütemtől sok mindenben eltért, a lakótelepet már nem a MÁV megrendelésére építették tovább, hanem a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) és az OTP voltak a megbízók. Az Bővebben…
1972-1974 között épült a Rákos út mentén hét darab alagútzsalus eljárással készült 65 lakásos, 11 szintes pontház. A társasházak helyén korábban a MÁV-telep földszintes, négylakásos házai álltak, melyeket lebontottak. A pontházakat a MÁV építtette, valamennyi a Rákos útra van számozva, Bővebben…
Ez az igazából név nélküli kislakótelep a MÁV-telep közepébe, a Szent Korona útjára épült be és1966-ban vált beköltözhetővé. Tervezője az ÉM Szegedi Tervező Vállalat munkatársa, Szabó József volt, építését a MÁV Budapesti Igazgatósága rendelte meg. Összesen négy, egyenként 12 lakásos, Bővebben…
A Tanuszoda 1981-ben épült a Széchenyi utca 89. szám alatt a kornak megfelelő építési technológiával, nagy felületű üvegezett szerkezettel. Egy 11×25 méteres 95-140 cm változó vízmélységű medencével, nemenként elkülönített öltözővel, zuhanyzókkal és mosdóval rendelkezik (‘XV. kerületi Tanuszoda’, no date). Forrás: Bővebben…