1846. július 15-én nyílt meg Magyarország első gőzüzemű vasútvonala Pest és Vác között, mely a Magyar Középponti Vasút tulajdonában volt. Már az átadást megelőzően, 1845. november 11-én megtartották az első próbautat Pest és Palota között: a Pest és Buda nevekre keresztelt gőzmozdonyok 14 perc alatt tették meg ezt az utat. Bővebben……
A XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011-ben úgy döntött, hogy helytörténeti fasort állít, azon neves személyiségek, szervezetek és családok részére, akik tevékenységükkel hozzájárultak a kerületrész szellemi és környezeti fejlődéséhez. A Helytörténeti fasort végül 2013. november 8-án avatták fel a Széchenyi téren, a Magyarok Nagyasszonya templom körül. „A kerületrész lokálpatriótái és civil Bővebben……
A Karácsony Benő parkban található a fa, szemben a Karácsony Benő emlékkővel, a buszmegálló mögött, melyet 2003. április 16-án ültettek el a XV. kerület Önkormányzata megbízásából. Az alábbiakban egy 2005-ös cikk részletét olvashatjuk: „2003-ban hazánk EU-s csatlakozásáról való döntés, a tárgyalások lezárásának tiszteletére ültettük ezt a fát. Tavaly május 1-jén, Bővebben……
A Batthyány Emlékkertet 2002-ben alapította a 15. kerületi önkormányzat a Kossuth utcában, a Kossuth iskola mellett, melybe az első magyar kormány minisztereinek tiszteletére egy-egy fát is elültettek. A kert központi tábláján a következő felirat olvasható: „Emlékkert / Első, független, felelős magyar kormány tiszteletére állította: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Kossuth Emlékbizottsága / Bővebben……
Az 1950-es években a nagyszámú sportrendezvény lebonyolítására létesítményekre volt szükség, amikben a kerület nem bővelkedett, mivel az akkoriban működő két sporttelep (Szentkorona/Lenin úti és Szabadság/Czabán Samu téri sporttelepek) nem biztosított elegendő területet a sportolni vágyóknak, mert a minőségi szakosztályok eléggé lekötötték a kapacitásukat. Bővítésükre és kispályák létrehozására az állam az Bővebben……
A Hubay Jenő téren lévő épület 1912-ben épült fel Feith Gábornak, a tehetős helybéli építési vállalkozónak tulajdonaként. Magát az épületet Vígadónak szánta, így volt abban étterem, kávéház, szálloda és táncterem is. 1914-től folytat tárgyalásokat megvételéről a község, itt akarják berendezni az új községházát. 1919-ben meg is történt a beköltözés, de Bővebben……
„Második világháború utáni modern építészetet képviselő, klinkertégla burkolatú, a történelmi környezetbe jól illeszkedő, összetett tömegű lapos tetős középület, a Jókai utca felőli oldalon az ottani kisvárosias környezetbe illeszkedő igényes melléképülettel, az előtte lévő, az utca felől sövénnyel határolt teresedésen Segesdi György 1958-ban felállított férfialakot ábrázoló mészkő szobrával.” (Böröczi Belián) Egyéb Bővebben……
A Clarisseum megépítésekor Rákospalotához tartozott, 1950-től azonban a IV. kerülethez tartozik. Ybl Miklós kevésbé ismert, kissé elfeledett alkotásai közé tartozik a Clarisseum, és azon belül a Szent István király plébániatemplom. Az intézmény a Clarisseum nevet az egyik alapító, Kornis Klára, illetve az ő védőszentjének, Szent Klárának tiszteletére vette fel. Károlyi Bővebben……
„A Leánynevelő Intézetet 1890-ben alapították Rákospalotán, amely akkor még nem tartozott a Fővároshoz. Az igazságügyi minisztérium megvásárolta a Bossányi-féle nyaralót és kertet, amely az egy hold és hatszáznegyvenkét négyszögöl területen egy kőből és téglából épült főépületből, a főépülethez csatlakozó oldalépületekből, valamint három kisebb épületből állt. Az intézet kezdetben huszonöt, majd Bővebben……
Az eredeti malom 1770-ben épült a Szilas-patak mentén és több mint száz éven át uradalmi malomként működött. A szabadságukat megváltó palotai jobbágyok Károlyi gróftól regálerendezés keretében vásárolták meg a malomtartási jogot 1885-ben. Az épület viszont tíz évvel később, 1895-ben leégett, ezt követően Liva József, majd menye Liva Józsefné üzemeltették a Bővebben……