Az emléktáblát a 15. kerületi Önkormányzat állíttatta Dr. Szőcs József áldozatos munkásságának elismeréséül 2011-ben. Dr. Szőcs József életrajz (1892-1964) 1892-ben született Rákospalotán egy tízgyermekes családban. 1910-ben a Wágner Manó Nyilvános Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi diplomát 1918-ban szerzett a Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. Az I. világháborúban súlyosan megsebesült, 15 Bővebben……
Az emléktáblát Rákospalota várossá nyilvánításának 75. évfordulójának emlékére állíttatta a 15. kerületi önkormányzat 1999-ben. Az emléktáblán ez olvasható: „Az emléktáblát Rákospalota várossá nyilvánításának 75. évfordulójának emlékére állíttatta Budapest főváros XV. kerületi önkormányzatának képviselő-testülete és kerületfejlesztési közalapítványa 1999.”
2004. október 6-án a XV. kerületben található aradi vértanúkról elnevezett utcákban koszorúzásra és emléktábla avatásra került sor. A nap folyamán összesen nyolc emléktáblát avattak fel, melyek gondozását egy-egy kerületi nevelés-oktatási központ vállalta el. Gróf Vécsey Károly életrajz (1803-1849) Rzeczniów-ban (mai Lengyelo. területén) született 1803-ban. Apja altábornagy, a magyar nemesi testőrség Bővebben……
Az Énekes utcai lakótelep épületei közé tartozik a Lóvasút köz és a Kert köz hat-hat háza, és az Énekes utca három panelja is – minden épület négy- vagy ötszintes. (A lakótelep építésének második üteme a Kossuth és Csobogós utca felé eső, tízemeletes panelházakból álló negyed.) Nagyjából tíz év alatt több Bővebben……
1979-1987 közé teszik a Kossuth utcai lakótelep (Énekes utcai, illetve Csobogós utcai lakótelepnek is mondják) felépülését. A lakások számával kapcsolatban eltérő adatok jelentek meg, 1100 tűnik a legvalószínűbbnek. Jellemző lakótelepi panelos beépítés magasföldszint +3 szintes sávházak, valamint F+10 szintes pontházakkal a szükséges alapintézményi ellátást biztosító iskolával. A területen a panel Bővebben……
A lakótelep tervein a hatvanas évek közepén kezdtek dolgozni, mely tervezési időszak 1966 novemberében zárult le. A terveket a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (Buváti) két neves mérnöke készítette: Rudnai Gyula és Gáspár Tibor. A lakótelep építését az OTP rendelte meg. Ez az az időszak volt, amikor az ország vezetése már Bővebben……
A kerület leginkább vegyes beépítésű területe: megtalálható itt a műemléki védettséggel bíró szabadon álló beépítésű Leánynevelő intézet, az iparosított technológiával épült többszintes, többlakásos, lapostetős lakóépületek, a Szövőgyár utca mentén megszűnő gazdasági tevékenység miatt átalakuló telkei, és a leginkább az Öregfalusi beépítéssel rokon beépítések is. Ezen egymástól igen eltérő beépítések a Bővebben……
Az Öregfalu Rákospalota legrégebbi településrésze, a későbbi város e köré növekedett. Ez őrzi leginkább a korábbi falusias település- és utca szerkezetet. Ez abban mutatkozik meg, hogy a telkek viszonylag keskenyek, az utcák girbegurbák, jellemzően oldalhatáros, előkert nélküli beépítési móddal. Az Öregfalu kiépülése a 19. század végéig lezárult, az itt található Bővebben……
A kerület jó hangulatú, kertvárosias beépítésű területe. Közel azonos mennyiségben találhatók a szabadon álló és az ikres beépítésű házak, de mindegyik egységesen előkertes. Az ikres beépítések szép példái a Patyolat utca környékén lelhetők fel. A beépítések zömmel földszint, földszint + tetőteresek, hagyományosan 40-45 fok közöttiek, meghatározóan az utcával párhuzamos tetőgerinc Bővebben……
A település magját képező Öregfaluhoz kapcsoló terület, melynek beépülését a Vác felé tartó első vasútvonal kiépítése indított el. A vasút megjelenésével a környék kedvelt kirándulóhellyé, nyári üdülő területté vált. Több, 100 évnél régebbi villaépület jelzi e kor szépségét: sok közülük egyedi védettséget élvez. A kialakult beépítés vegyes, a szabadonálló, ikres, Bővebben……